László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke beszélt az Alfahírnek a rabszolgatörvényként elhíresült munkatörvénykönyv-módosítás gyakorlati hatásairól. Emlékezetes, tavaly télen komoly ellenzéki tiltakozóakciókat váltott ki a fideszes törvényjavaslat, ami azonban átment a törvényhozáson, és hatályba is lépett.
A szakszervezeti vezető elmondta, hogy ők annak idején is azzal számoltak, hogy a rabszolgatörvény az idei év utolsó harmadában érezteti majd a hatását, addigra ugyanis kimerülnek a 250, vagy 300 órás túlórakeretek. Igaz, év elején még nem lehetett pontosan számolni azzal, hogy a várható autóipari visszaesés milyen hatással lesz a feldolgozóiparra. Ma már látszik, a szektorban sok helyen végbement a létszámcsökkentés, de ezt nem elbocsájtásokkal, hanem a kölcsönzött munkaerő lemondásával, illetve a határozott idejű szerződések meg nem hosszabbításával oldották meg a munkáltatók. A lényeg, hogy most kevesebb a munkaerő a feldolgozóiparban annál, mint amit a termelés igényelne.
Ennek megfelelően, szeptemberben, októberben elkezdtek érdeklődni a dolgozóknál, vállalnák-e a 400 órát. Amennyiben ebbe beleegyezik a munkavállaló, és aláírja az elé tolt szándéknyilatkozatot,
- figyelmeztetett a szakszervezeti vezető.
De vajon mi erre a reakció? László Zoltán válasza kiábrándító.
A nem jól fizetett munkakörökben, vagy azokban a térségekben, ahol nagyon alacsonyak a fizetések, ott sajnos az emberek rákényszerülnek az egészségük, a családi életük rovása árán is a rövidtávú érdekeiket figyelembe venni, és vállalják a 400 óra túlórát.
- magyarázta.
Kirívó presszióról még nem tud a Szövetség, de arról már hallani, hogy meglebegtetik a munkavállalók előtt, nem lesz évvégi bónusz, veszélyben van a 13. havi fizetés, mert az ilyen-olyan-amolyan mutatókhoz van kötve, és attól még messze vannak, ahhoz többet kell dolgozniuk. Van, ahol ez hat, de persze van olyan hely is, ahol nem - mondta. De volt olyan dolgozó, aki látta, hogy körülötte néhányan aláírják a 400 órát, és azt is érzékelte, hogy komoly hátránya lesz abból a munkahelyén, ha ő nem vállalja, így inkább felmondott.
László Zoltán arról is beszélt, hogy sok esetben nem is a munkáltatók, hanem a munkahelyi vezetők lőnek túl a célon:
Azt ugyan sikerült megakadályozni, hogy a túlmunkát ne 3 éves keretben számolják el, de az 1 év még mindig sok - hangsúlyozta az érdekvédő.
Nem biztos, hogy valaki december végén, mikor el kellene számolni az egész éves többletmunkákat, akkor emlékezni fog rá, hogy februárban, márciusban mennyi többletmunkája volt – magyarázta, hozzátéve: próbáljuk felvilágosítani a dolgozókat, hogy mindenképpen írják az óráikat, legyen nekik is nyilvántartásuk, és rendszeresen egyeztessék azt a bérpapíron feltüntetett adatokkal.
- figyelmeztetett László Zoltán.
Ahol jelen van a Vasas Szövetség, ott nagyjából a szervezetek 10 százaléka jelezte, hogy vannak ilyen irányú kezdeményezések, és a munkáltató már keresi a dolgozókat a rabszolgatörvénnyel, összesen olyan 15-20 ezer ember van kiszolgáltatva ennek.
– közölte az érdekvédő. Ez a szám az év végig növekedni fog a szakszervezetek szerint, ugyanis az utolsó hajrák kezdődnek az autóiparban, ami azt jelenti, hogy kevesebb emberre nagyobb terhelés hárul.
A szakszervezet felvilágosító kampányokkal fordul a munkavállalókhoz, és tárgyalnak a munkáltatókkal is. Emellett igyekeznek meggyőzni az egész magyar társadalmat arról, hogy ez a terhelés hosszútávon mennyire ártalmas. A magyar lakosság egészségügyi állapota rendkívül rossz, ez jelentős részben a munkahelyi körülményeknek köszönhető, főleg a mozgásszervi, valamint a szív- és érrendszeri problémák esetében.
"Próbálunk hatni a józan észre és az emberségre is"
- fogalmazott László Zoltán.