Elfogadták Lázár János építési és beruházási miniszterjelölt kinevezését az Országgyűlés Gazdasági bizottságában csütörtökön. A korábbi kancelláriaminiszter, aki éveken át mellékpályán mozgott az Orbán-kabinet mögött, ezúttal egy új pozícióban került vissza a miniszterelnök körüli legfelsőbb vezetésbe.
A 18 tagú Gazdasági bizottság természetesen kormánypárti többséggel bír, nem is akármilyen mértékben: 12 kormánypárti képviselőt 6 ellenzéki próbál egyensúlyozni. Ennek megfelelően az új miniszter kinevezése az ugyancsak most megalakuló Építési és Beruházási Minisztérium élére a kormánypárti többség igénye szerint simán zajlott, miután Lázár János körülírta a tárca leendő feladatait.
A miniszterjelölt bemutatta a minisztérium vezetését; Lázár mellett Csepreghy Nándor lesz a miniszterhelyettes és a politikai államtitkár, Juhász Tünde, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője lesz a közigazgatási államtitkár, továbbá Nagy Bálint korábbi keszthelyi polgármester és parlamenti képviselő felel majd a beruházásokért, míg Lánszki Regő területe lesz az építésügy.
„Az elmúlt éveket villamosépítéssel, egy mezőgazdasági vállalkozás építésével és az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének megverésével töltöttem”
– jelezte az erőviszonyokat Lázár, aki egyébként igyekszik jó viszonyt ápolni a képviselőkkel. Mint fogalmazott, az ő politikai elve az „élni és élni hagyni”, ezért az ellenzéki politikusokkal, városvezetőkkel is együttműködésre törekedne a jövőben.
„Építeni jöttem, nem rombolni”
– jelentette ki, majd hosszasan ecsetelte arról szóló gondolatait, hogyan reformálná meg a hazai gazdaság motorjaként működő állami beruházások rendszerét.
Lázár János olyan célokat tűzött ki, mint hogy Magyarország leküzdje 150 év felzárkózás-dilemmáját, és 2030-ra olyan életminőséget nyújtson a lakosságnak, amilyet megérdemel. Mint mondta, 2010 óta mintegy 23.500 milliárd forint értékben valósultak meg állami beruházások, melynek 80 százaléka az infrastruktúrát érintette, annak fele pedig a közutakat, így megtöbbszörözve a gyorsforgalmi úthálózat hosszát.
A miniszterjelölt úgy vélte, Magyarország közepes fejlettségi szintet ért el, mely során már látjuk a sokkal fejlettebb Ausztria hátát, de még nem tudjuk beérni őket. Célja, hogy a következő tíz évben kellő politikai stabilitással, és Európa 2024-26 körül várható gazdasági fellendülésével ez a cél közelebb kerüljön.
Lázár azzal példázta az ország fejletlenségét, hogy ha Németországból autóval átmegyünk Ausztriába, akkor lényegében nem vesszük észre a környezeti változásokat, sem infrastruktúrában, sem útminőségben, az épületek állapotában, arculatában, a kátyúk számában vagy a lenyírt fű magasságában. Ezzel szemben amikor Ausztriából Hegyeshalomnál átlépünk Magyarországra, az első dolog amit látunk, egy romos épület.
„Az én dolgom lesz ennek a különbségnek a megszüntetése”
- mondta, azt ígérve a magyar építészeknek és az építőiparnak, hogy a következő évtizedben az eddigi legtöbb lehetőséget kapják az alkotásra.
Kitért a Budapesttel való viszonyára is, hiszen Lázárhoz fog kerülni számos fővárosi fejlesztés is. Ezzel kapcsolatban igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy bár neki a vidék az első, ez nem jelenti azt, hogy Hódmezővásárhelyről feljön egy teherautóval és elkezdi felszedni az aszfaltot, hogy levigye magával. Szerinte Budapest is fejlődni fog, sőt ha valaha lehetőséget kapott volna rá, hogy ő vezesse a fővárost, „ma sokkal jobb város lenne”. Rámutatott: az elmúlt 12 év beruházásainak 40 százaléka Budapesten és Pest megyében valósult meg, tehát arra nem lehet panasz, hogy nem adtak pénzt a térségnek.
A miniszterjelölt számos alkalommal jelezte, hogy kész együttműködni az ellenzéki politikusokkal is; mint fogalmazott,
„Magyarországon nincs olyan ember, akivel ne tudnék leülni tárgyalni és ne tudnék megállapodni”.
A tárca első feladataiként azt határozta meg, hogy átvilágítják az állami beruházásokat, melyek közül a jelenlegi projektek összege mintegy tízezer milliárd forintot tesz ki. Lázár János átláthatóbbá kívánja tenni a projekteket, ezért a jövőben nagyobb minisztériumi ráhatással fognak zajlani, ugyanakkor szerinte olyan munkákat nem fognak leállítani, melyekre a kormány már pénzt költött.
Hozzátette: egy sor szakmai szervezetet és érdekképviseletet fog egyeztetésre hívni, valamint nagyobb figyelmet kíván szentelni a társadalmi igényekre is. Másrészről Lázár szerint csak olyan állami beruházásokat szabad támogatni, melyek nem csak indokoltak, de fenntarthatóak is – bár a fideszes politikus itt inkább azzal érvelt, hogy egy új iskolának a várható villanyszámla szintjéig ismerni kell a leendő költségeit, valójában ez a kijelentése leginkább a sportkomplexumok esetére vonatkozik, hiszen ezek többsége az általános érdektelenség miatt nem termeli ki még a fenntartáshoz szükséges bevételt sem.
A DK-s Dávid Ferenc bizottsági alelnök a szuperkórházról, az M0-ás körgyűrű befejezéséről, a fővárosban tervben lévő északi és déli új hidakról kérdezte Lázárt, aki válaszában elmondta, a kórházról szóló döntés nem az ő kompetenciája, de ha döntés születik az építésről, akkor megvalósítja. Az M0-ásról szólva azt mondta, valóban fontos az út befejezése, azonban számolni kell azzal is, hogy a terepviszonyok miatt most jön a legdrágább rész kivitelezése, a dunai hidakkal kapcsolatban pedig nem tud visszalépési szándékról.
A párbeszédes Mellár Tamás annyiból megdicsérte Lázárt, hogy szerinte a jelölti beszédében egy átgondolt koncepciót mutatott be, ugyanakkor rávilágított arra is, hogy az építőiparban nincs szabad kapacitás, a kivitelezések minősége gyakran nagyon silány, tekintettel arra, hogy a jobb szakemberek többsége kivándorolt külföldre. Mint kiemelte, az árrobbanással is számolni kell, hiszen az állami beruházások így is mindig többe kerülnek az eredeti terveknél, nem beszélve a korrupcióról, ami a megbízási láncokon átívelően jelen van. Lázár szerint az erőltetett állami beruházások valóan felborítják a piacot, így az ütemre jobban kell figyelni, a kapacitás pedig szűkös, de a probléma abból is adódik, hogy a hazai építőipari vállalkozások nem fejlesztenek eléggé, sokuknál nincs robotizáció és kellő digitalizáció sem, így pedig nem versenyképesek.
Az LMP-s Csárdi Antal a városligeti Biodóm jövőjéről kérdezett, kiegészítve kérdéseit a Városliget túlzott beépítésével, a Fudan egyetemmel és a rezsicsökkentés legjobb megoldásával, az energetikai korszerűsítésekkel. A zöld politikus a Fertő tó és a Balaton „lebetonozásáról” is kérdezte Lázárt, szerinte ugyanis véget kell vetni ezeknek a folyamatoknak. A miniszterjelölt azt mondta, a helyiek szempontjait be akarja becsatornázni minden elképzelésbe, mert ő nem akar ráerőszakolni senkire semmit.
A Biodóm szerinte egy nagyon jó és szükséges beruházás, arra pedig külön felhívta a figyelmet, hogy a Városliget felújításával kapcsolatban eredetileg arról is szó volt, hogy a Nyugati Pályaudvar mögötti elhagyatott vasúti területet is zölden hasznosítják, összekötve az Állatkerttel.
Kifejtette: a Városliget felújításával kapcsolatban nem érti a kritikákat, hiszen az nem egy szép park volt korábban, hanem
egy olyan hely, ahol „a gyereket nem engedte el a szülő este” (…) „ezt nem lehet védeni, nem méltó a védelemre”, mert egy csak egy „gaztenger” volt a parképítési munkálatok előtt.
Hozzátette: természetesen a Városligetben is lehetett volna észszerűbb kompromisszumokat kötni, és fel fogja keresni Karácsony Gergely főpolgármestert is annak érdekében, hogy felajánlja segítségét.
A rezsiköltségek és a fenntarthatóság viszonylatában elmondta: törekedni kell arra, hogy minden állami beruházás önfenntartó legyen, például minden épületre kötelező legyen napelemrendszert szerelni. Ezen felül a Fertő tóval kapcsolatban arról beszélt, lényegében ugyanúgy fejlesztjük majd, mint Ausztria az ő részén, így nincs szó környezetkárosításról.
A jobbikos Z. Kárpát Dániel szerint Lázár János számos pozitív gondolatot fejtett ki, de ezeknek még a valóság próbáját is ki kell állniuk. A jobboldali ellenzéki párt szakpolitikusa emlékeztette a miniszterjelöltet, hogy hosszú évek óta szorgalmazzák a kormánynál azt a típusú patrióta gazdaságpolitikát, melyben a megrendeléseket a lehető legnagyobb mértékben hazai vállalkozásokra és hazai alapanyagokra építik.
A néppárti politikus szerint a kormánypárti képviselők rendszerint kifogásokkal bújtak ki ez alól, pedig a nemzeti érdekérvényesítés érdekében az uniós keretek között is a falig kell menni.
Z. Kárpát olyan, „irritáló” korrupciógyanús esetekre is felhívta Lázár figyelmét, mint az a Római-parti beruházás, melynek során egy NER-projekt kedvéért feloldották a változtatási tilalmat, majd a lakóparki építkezés megkezdése után visszaállították. A jobbikos képviselő szerint törvényi szigorításra van szükség azért, hogy ne csak néhány százezer, vagy néhány millió forintos bírságokat szabjanak ki ilyen esetben, mert ezeket az érintettek simán bevállalják, megér nekik ennyit.
Z. Kárpát szerint ha a részben magántulajdonban, részben önkormányzati és állami tulajdonban lévő ingatlanállománynak csak 10-20 százalékát sikerül visszahívni a rendszerbe, már jelentős enyhülést hozna a válságban.
Az építőiparral kapcsolatban kifejtette, a kormányzat részéről nem igazán látható stratégiai kiállás a munkavállalói érdekvédelem mellett sem. Lázár János az elhangzottakra többször egyetértően bólintott, de külön, részletes válaszokkal nem szolgált, noha részben már érintette ezeket a kérdésköröket, amikor az új minisztérium feladataival kapcsolatban olyan képet vázolt fel, melyben a beruházások majd gyorsabban, korrektebben, jobb minőségben és mindemellett transzparensebb módon fognak zajlani.
Lázár Jánost végül 13 igen, 1 nem és 3 tartózkodás mellett szavazták meg a jelenlévő képviselők, így ő lett az Építési és Beruházási Minisztérium minisztere.