A pártelnök közölte, konstruktív és előremutató szakmai egyeztetést folytattak a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával, amely számos megrázó tanulsággal szolgált.
A meghúzott vészharang hangjai
Elmondta, a statisztikai adatok alapján az ágazat dolgozói európai, és regionális szinten is kilátástalan helyzetben vannak. Három területet emelt ki, ahol mielőbbi pozitív beavatkozásra van szükség, mivel a rossz tendenciák katasztrófával fenyegetnek.
Az egyik legfontosabb ilyen kérdés a bérezés területe, itt mindenképp emelésekre lenne szükség, amiért szavakban minden párt síkra száll, ám a kormánypártok még így is jóval halkabbak, mint a Jobbik. A legnagyobb ellenzéki erő igyekszik meghúzni a vészharangot, hiszen a számok azt mutatják, hogy még regionális összehasonlításban is a magyar egészségügyi dolgozók vihetik haza a legalacsonyabb fizetéseket, ami súlyos tehertételnek számít.
A másik, a bérkérdéssel szorosan összefüggő probléma az emberierőforrás-krízis, ami hármas nyomással nehezedik az ágazatra: kockázati tényezőt jelent a jobb anyagi körülmények miatt való nyugatra vándorlás, a méltatlan viszonyokból fakadó pályaelhagyás, valamint a szakképzés hiányosságaiból eredő utánpótláshiány.
Utóbbi kapcsán külön kiemelte, nagyon fontos lenne, hogy a politika kitaláljon valamit, amivel vonzóbbá teheti az egészségügyi munkát a fiatalok számára, mert ha ez nem valósul meg, akkor annak néhány éven belül nagyon súlyos következményei lesznek.
A harmadik sarkalatos pont pedig a szakdolgozók lelki, pszichés és egészségügyi állapota, ami szintén szorosan összefügg azzal, hogy rendkívül rossz körülmények között kell kiemelkedő teljesítményt nyújtaniuk. Ennek sokszor igen komoly fizikai, mentális következményei vannak, sőt a szakdolgozók családi életét is negatívan befolyásolhatja, hiszen az ő körükben a magyar átlaghoz képest is igen magas a válások aránya.
Megbecsülést az egészségügyi dolgozóknak!
Lukács László György hozzátette, a különböző problémakörök elemei egymásba érnek és rendszert alkotnak, legfontosabbnak mégis azt tartja - a Kamara álláspontjával összhangban - hogy a szakképzés viszonyaiban következzen be mielőbbi változás.
Mint fogalmazott, az utóbbi időben ugyan számos területen változott az utánpótlásképzés, ám ez nem használt a mutatóknak, nem léptek be elegen a rendszerbe. Elmondta, kiszámíthatóvá kellene tenni az egészségügyi karriert, akár egy életpályamodell bevezetésével is.
Ehhez egy pozitív, tervezhető jövőképre lenne szükség, ami már a tanulók felé egy olyan üzenetet közvetít, hogy érdemes ezt a pályát választaniuk. Mint fogalmazott, ez a jelenlegi rendszerből hiányzik.
Aláhúzta, a Jobbik számára az a fontos, hogy az egészségügyi dolgozók is érezzék, az általuk végzett tanulmányok és munka megbecsültségét, méltóságát. A párt ezért kezdeményezte a Valódi Nemztei Konzultációt, hogy ezekre az életszerű, ténylegesen megoldásra váró problémákra válaszokat adhasson.
Újságírói kérdésre a jobbikos politikus elmondta, hogy a konzultáció során átlagosan heti három-négy szakmai, illetve civil szervezettel tárgyalnak, illetve folyamatosan napirenden vannak a különféle intézménylátogatások is.
Elmondása szerint lassan mindenkivel sikerült asztalhoz ülniük, akivel szerettek volna, és nemsokára elkezdődhet azon tapasztalatok összesítése, ami leginkább tükrözik a szakma és a betegek álláspontját arról, hogy miről kell mindenképp kikérni az emberek véleményét.