A harsány kormánysajtóban általánossá váló durva nyelvhasználattal ellentétben a konzervatív Válasz Online stílusa mindig elegáns és üdítően visszafogott. Amikor erősebb kifejezéseket használ, annak oka van. A portál pár napja hosszú cikkben nagyon alaposan elemezte a nemzeti konzultáció kérdőívét. Mind a 11 kérdést egyenként vizsgálta meg. Majd arra jutott, hogy „a konzultáció szövege jórészt baromságokból áll”.
Ungváry Krisztián történészi szempontból elemezte a közpénzből finanszírozott „szuverenitásvédelmi” konzultáció kérdőívét, abból a célból, hogy a kérdéseket történeti összefüggésben is lehessen értelmezni. Magyarország külföldi befolyásolásaiból rövid leltárt készített.
Az első egyidős a magyar államisággal. A kereszténység felvétele külföldről, nyugatról történő hatalmi befolyásolás volt. A magyar polgárokat erről nem kérdezte meg senki, „rájuk lett oktrojálva”.
Ma minden magyar településen van külföldről irányított szervezet, ez maga a katolikus egyház, ami semmilyen problémát nem jelentett eddig Magyarországon.
A történész ezután a magyar szabadságharc legfontosabb szereplőjét említi. II. Rákóczi Ferenc a szuverenitásvédelminek nevezett törvényjavaslat szerint külföldi ügynök volna, hiszen XIV. Lajostól és Nagy Péter cártól kapott pénzt és katonákat, azért, hogy befolyásolja a magyar belpolitikát.
Külföldi hatások érik az országot 1848-ban is, maga a forradalom egy nyugati mozgalom magyarországi behatolása.
A XX. században időnként alappal, máskor alap nélkül vádoltak meg mozgalmakat a külföldi befolyásoltsággal. A kommunista párt például részben titkosszolgálati szervezet volt, amelyet Moszkvából pénzzel és más eszközökkel támogattak.
Ugyanezt a vádat fogalmazták meg a nyilas pártokkal szemben is, amelynek a leghatásosabb kampányeleme a „guruló márka” volt. „Valójában ez egy olcsó hazugság volt” - mondja Ungváry, mert a hazai szélsőjobboldalt nem kellett támogatni. A mai napig senkinek sem sikerült bebizonyítania például, hogy „guruló márkák” jutottak volna el a Nyilaskeresztes Párthoz, mint azt Teleki Pál miniszterelnök híresztelte. Magyarországon már 1920-ban voltak fasiszta és nemzetiszocialista eszméket képviselő szervezetek. 50 olyan párt létezett, amelyik nevében vagy programjában ilyen eszméket képviselt, 1933-ban is több tucat. Az ideológiai exportról és importról pedig jellemzőként említi, hogy a 20-as években Hitler számára példaértékű volt, felnézett rájuk, és a Németországból menekülő szélsőjobboldali terroristák részben Magyarországra tudtak menekülni.
Ungváry szerint nem az a kérdés, honnan jön a pénz, hanem hogy miről szól a támogatás.
„Nagyon nem mindegy, hogy valaki a jogállamot szeretné támogatni, vagy egy tömeggyilkos diktatúrát.”
Ungváry végül tanácsot ad, hogyan lehetne megválaszolni a kormánynak, hogy a nemzeti konzultációja „csak egy aljas, ócska hazugság”. A közéleti kampányokat szervező aHang kezdeményezését említi, amely szervezet arra ösztönzi az embereket, hogy minél több üres kérdőívet juttassanak el hozzá. Ezzel demonstrálni lehet, hogy „értelmetlen kérdésekre teljesen felesleges válaszolni”, különösen adófizetői pénzből.
(Címlapkép: Ungváry Krisztián történész beszédet mond az Egymillióan a szabad Ukrajnáért Facebook-csoport Legyen végre vége! elnevezésű, a szabad Ukrajnáért tartott szolidaritási tüntetésén a Szabad sajtó útján 2022. április 2-án. MTI/Bruzák Noémi)