Lengyel barátaink nem bíznak semmit a véletlenre, brutálisan erős légierő kiépítésén dolgoznak. Az Egyesült Államoktól 96 darab használt Lockheed Martin F-16 Fighting Falcon vadászbombázó beszerzését fontolgatják – írja htka.hu.
A vásárlás már 2010-ben is felmerült, ám akkor a gazdasági helyzet miatt még el kellett azt halasztani. A tervek szerint a használt gépeket a saját iparuk segítségével nagyjavítanák és modernizálnák. Amennyiben nyélbe ütnék az üzletet és a gépeket hadrendbe állítanák, úgy a lengyel légierő lenne az egyik legerősebb Európában. Lengyelország jelenleg 48 darab F-16 C/D vadászgéppel rendelkezik, az újabb beszerzéssel közel 144-re bővülne a F-16-os flottájuk száma, ez már igen tekintélyes erő. Ráadásul MiG-29-es és Szu-22-ek harci gépek a tervek szerint még hosszú évekig erősítik légierejüket.
A lengyelek nagyjából úgy számolnak, hogy gépenként 25 millió dollárba kerülhet majd a beszerzés, tehát a cech úgy 2,4 milliárd dollár körül alakulhat. Ehhez pedig hozzá kell még adni a fegyverzet megvásárlását, ami szintén nem két zlotyi lesz...
A többi volt szocialista blokkhoz tartozó országgal ellentétben, Lengyelország nem építette le közel nullára védelmi képességeit. A legtöbb, még a lengyel Néphadseregtől örökölt haditechnikai eszközt modernizálták és ma is rendszerben tartják. Mindehhez persze kellett az is, hogy a hadiiparukat sem sorvasztották el. Olyannyira nem, hogy Oroszország segítsége nélkül is képesek a MiG-29-es és Szu-22-es flottájuk nagyjavítására. Persze, azért kapnak segítséget ukrán és fehérorosz repülőgép-javító üzemektől. Kihasználva a technikai fejlődést 3D-s lézerszkennerekkel felvételeket készítenek a gépek alkatrészeiről, majd legyártják azokat. Odáig jutottak, hogy már több tízezer alkatrészt képesek jó minőségben reprodukálni. Ez már önmagában is szép teljesítmény.
Nálunk is repültek egykoron
Mindkét típus egykoron Magyarországon is rendszeresítve volt. A Szu-22-es vadászbombázókat '97-ben elküldték nagyjavításra, néhány hónappal később azonban kivonták azokat a rendszerből, majd többségüket a taszári kifutópálya szélre tolva hagyták szétrohadni. Nálunk szerencsésebb történelmi fejlődésű országokban ennek a döntésnek a politikai felelőseit hosszú évekre börtönbe zárták volna.
A MiG-29-es flottánk sem futott be sokkal fényesebb karriert. Az 1993-ban az orosz államadósság egy részért kapott 29 gép megfelelő karbantartására és megóvására nem fordítottak megfelelő anyagi erőforrásokat. Néhány éven belül a hanyag kezelésnek köszönhetően a rendelkezésre álló gépek közel fele olyan rossz műszaki állapotba került, hogy azok üzemidő-hosszabbítását már nem volt érdemes elvégezni. 2002-ben nagyjavításra már csak 14 gép került. Az utolsó példányokat 2010-ben vonták ki a hadrendből, azóta próbáljuk őket eladni, egyelőre kevés sikerrel.
Nem adták fel az önvédelem jogát
Lengyelországban az elmúlt évszázadok alatt szerzett keserű tapasztalatok után szóba sem kerülhetett a rendszerváltást követően, hogy feladják az önvédelem jogát. Nem kívántak többet sem német, sem orosz megszállást. Nem nyugtatta meg őket az 1999-es NATO csatlakozás sem. A hatalmon lévő kormányok politikai színezettől függetlenül egyetértettek abban, hogy erős hadseregre van szükségük.
Gigantikus haderőreform
A lengyel kormány által még 2014-ben elfogadott terv értelmében 2022-ig, mintegy 90 milliárd zlotyt, mintegy 30 milliárd dollárt szánnak a haderő modernizálására. A tervek a rakétaelhárítás, a légierő, helikopterek és hadihajók számának és minőségének növelése mellett a "jövő katonája" projekt, a katonák személyi felszerelésének és védelmének erősítését célozzák. Lengyelország katonai szempontból tehát egy olyan darázsfészek lesz néhány éven belül, amibe meglehetősen fájdalmas lesz bárkinek is ártó szándékkal belenyúlnia. Még szerencse, hogy a szövetségeseink és a barátaink...