A vidéki életkörülmények javítását és a mezőgazdaság fejlesztését ígérték az Egységben Magyarországért kormányra kerülésének esetére pénteki sajtótájékoztatójukon a szövetségben részes pártok szakpolitikusai.
Magyar Zoltán, a Jobbik agrárpolitikusa, Győr-Moson-Sopron megyei 5. sz. választókerület országgyűlési képviselőjelöltje annak a feladatnak a fontosságát hangsúlyozta, hogy
vissza kell adni a vidéki emberek méltóságát, mert az elmúlt években elárulták és tudatosan kiszolgáltatottá tették a vidéki embereket. A fenntartható és eredményes vidékfejlesztés kulcskérdésének nevezte a kistelepülések gazdasági megerősítését.
A kormányváltást követően meg fogják teremteni a jogi, gazdasági, humán feltételeit és a garanciáit annak, hogy a helyi közösségek végre valóban a saját kezükbe vegyék sorsukat - mondta.
A jobbikos politikus szólt arról is, hogy külön fejlesztési programot kívánnak indítani a főállású mezőgazdasági termelővé válás támogatására. E programon belül kiemelt szerepet szánnak a fiatal gazdáknak. Elmondta, hogy megőrzik az őstermelők kedvezményes adózását, és segíteni kívánják a generációváltást, a gazdaság átadását a fiatalabb generáció számára.
- Támogatják az EU biodiverzitás stratégiáját,
- az agrárkörnyezet- és tájgazdálkodás rendszereit,
- az ökológiai gazdálkodást,
- a fenntartható, talajkímélő művelést,
- a vízmegtartó földhasználatot,
- valamint megőrzik hazánk GMO-mentességét.
Benedek Szilveszter, a Demokratikus Koalíció agrárkabinet-vezetője az agrárbéke megteremtését ígérte, mint hangsúlyozta, az egyéni, a családi gazdálkodóknak, a szövetkezeti- és a társas vállalkozásoknak egyaránt megvan a saját helyük és fontos szerepük.
Arról beszélt, hogy agrárpolitikájuk a kis- és nagyobb gazdaságok egymást kiegészítő, hatékony működését, a kölcsönös érdekeken alapuló szövetkezést támogatja.
A DK politikusa megállapította, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt évtizedben elveszítette versenyelőnyét a velünk együtt csatlakozó országokkal szemben is. Kiemelt támogatást helyezett kilátásba a nagyobb munkaerőigényű állattenyésztő és kertészeti ágazatnak, és azt mondta, hogy segíteni fogják az ökogazdálkodást.
Harangozó Gábor, az MSZP agrár- és vidékfejlesztésért felelős ügyvivője szerint érdekeltté kell tenni a vidék szereplőit a helyi gazdaság fejlődésének megerősítésben. Ezért felül kívánják vizsgálni a támogatási és birtokpolitikai rendszert.
„Az ország legnagyobb földesurait mindenféle szabályozás alól kivonó, mintagazdaságnak csúfolt kiváltságos rendszert megszüntetjük”.
A szocialista politikus beszélt arról is, hogy segítő, egyszerű és átlátható intézményrendszer fognak létrehozni. Ennek keretében a szakigazgatást az agrárminisztérium alá rendelik, az állami feladatok kiszervezését felszámolják, a kifizető ügynökséget visszaadják az agrárirányításnak, egyszerűbbé teszik a pályázati rendszert.
Kiss László, a Momentum agrárpolitikusa, az elmúlt évtized egyik legnagyobb bűnének nevezte az oktatás, ezen belül az agrároktatás tönkretételét, ideológiai alapokra helyezését. Szerinte falun felnőni ma súlyos esélyhátrányt jelent, ezért a vidéki oktatás helyzetét már a korai gyermekkori fejlesztésektől kezdve radikálisan javítani fogják.
„A korszerű mezőgazdaság alapja a magas szintű tudás nem aranykalászos gyorstalpalókra, hanem modern, jól felszerelt középfokú agrároktatásra van szükség”.
A Momentum politikusa közölte, hogy a vidékre fordítható uniós fejlesztési forrásokat a lehetséges maximális nemzeti társfinanszírozással fogják kiegészíteni. Kiemelt támogatást ígért a digitalizációnak, a precíziós gazdálkodásnak, a vízvisszatartáson alapuló öntözésnek, a helyi megújuló-energetikai beruházásoknak, a helyi élelmiszerfeldolgozásnak, a rövid ellátású láncok elterjedésének és a helyi tőkén alapuló nem mezőgazdasági munkahelyek teremtésének.
Az Agrárgazdasági Kamarát, amelyet a Fidesz sok milliárd forinttal kitömött politikai szervezetének tekintenek, megszüntetik, eltörlik a kötelező kamarai tagságot, az agrárirányítás alá eső feladatokat - beleértve az őstermelői igazolványok kiadását - visszaadják a minisztériumnak.