„Sajnálatos, hogy 2020-ban – a Magyarságkutató Intézet előző vezetése alatt – több szakmai figyelmeztetés ellenére elkészült egy olyan animációs film a pozsonyi csatáról, amely az akkori főigazgató irányításával egy torz, szakmai hitelességet nélkülöző képet mutat”
– olvasható a meglepő mondat az intézmény oldalán a sajtóban hatalmas vitát kavart filmről, amelyet a Diétás Magyar Múzsa vett észre. A kemény hangú intézményi önostorozás így folytatódik: „Mivel az alkotás a Magyarságkutató Intézet új vezetése által képviselt hitelességnek, szigorú szakmai kritériumrendszernek nem felel meg, ezért annak oktatófilmként való használatát az intézet nem támogatja; azzal semmilyen közösséget nem vállal”, mert „a pozsonyi csatáról csak az eseményhez méltó módon szabad megemlékezni” – csikorognak a mondatok a Magyarságkutató Intézet friss állásfoglalásában.
A Magyarságkutató Intézet ezzel felzárkózott azok sorába, akik a film megjelenésekor minimum csóválták a fejüket a látottakon. Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli egykori elnöke például így fogalmazott a Válaszonline-nak:
„A jó szándékot értékelem, de a kivitelezés igénytelensége, a belefektetett rettenetes mennyiségű, hiábavaló munka látványa lehangoló. Nem fognak örülni annak, hogy ezt mondom, de engem nem lehet emiatt kirúgni az állásomból, mint ahogy kirúgták azokat, akik kritizálni merték. Valakinek ki kell mondania, hogy ez nagyon rossz irány. Ilyet nem szabad csinálni.”
Sudár Balázs turkológus, a MTA BTK Őstörténeti Témacsoport korábbi vezetője így vélekedett: „Ez a film valójában művészeti alkotás annak fikciós értelmében, amely meghatározott üzenetet közvetít, az alkotók üzenetét – és nem a történészek tudását. Ez a honfoglalástörténet és ez a pozsonyi csata az alkotók víziója a múltról, és nem sok köze van ahhoz, amit valójában tudunk. Így aztán ismeretterjesztő alkotásnak semmiképpen sem tekinthetjük.”
A „gagyi kivitelezést jobboldali megmondóemberek által is kínosnak” tartott film tartalmáról így írt kritikájában a Telex: „legendák, blöffök és jóárusított nemzeti fantasy az elvileg tudományos intézettől”.
A 444 még viccesebbnek találta az animációs alkotást, „laggoló sámán, arcbénulásos harcosok, Leninné változó Árpád: emlékezetesre sikerült a Magyarságkutató filmje a pozsonyi csatáról” – fogalmazott a szerző, továbbra sem kímélve a látottakat: „A Pozsonyi csata annyira abszurd alkotás, hogy simán el tudom képzelni, hogy partijátékként fog továbbélni. Annyira nem izgalmas, hogy önmagában 52 percig lekösse az embert, de azért elég erős a delejező hatása, és pár percenként jön egy újabb olyan erős jelenet benne, hogy egy beszélgetős-röhögős társasági eseményen tökéletes háttérműsorként szolgálhat.”
A kormánymédia viszont üdvözölte az alkotást, a súlyos szakmai kritikák számára az ideológiai küzdelem terepe lett. „Átment az üzenet: a pozsonyi csata jelentősége már vitathatatlan” - írta a Magyar Nemzet, amely szerint „A pozsonyi csata című animációs film kiemelkedő nézettsége sikert jelent, ami önmagáért beszél. Mindez arra is rámutat, hogy van igény arra, hogy felülbíráljuk az elmúlt évtizedek történetírását és történelemoktatását: a nagyrészt a vesztes csatáinkra fókuszáló kényszeres figyelmet.”
A Magyar Hírlap is harcosan kiállt az alkotás mellett: „A magát magyarnak nevező (arcátlanul nevezni merészelő) úgynevezett történetírás szégyenteljes szerepe ugyanis nem ért véget a rendszerváltással, de még a 2010-ben kezdődött új korszakkal sem. A roppant reményteljes, kiváló fiatal történészeket némiképp a köztudatba hozó utolsó esztendők dacára állítólag a nemzeti táborba tartozó történészek is holmi narratíváknak becézve fitymálják az éppen általuk évtizedek óta fehér foltnak hagyott históriai tények felderítőinek munkáit. (…) Majd éppen a sunyi-áltudományos nemzetgyilkossági kísérlet jegyében és sorában évtizedekig agyonhallgatott pozsonyi csata lesz a kivétel…”
A Magyarságkutató Intézet mostani közleményében a film vállalhatatlanságát a korábbi főigazgatóval indokolja, akinek irányításával az „egy torz, szakmai hitelességet nélkülöző képet mutat”. Horváth-Lugossy Gáboról van szó, akit azonban nem A pozsonyi csata miatt bocsátottak el az intézménytől. „Hónapok óta hatalmi harc dúl a Magyarságkutató Intézetben, s az ügy hátterében az áll, hogy Kásler Miklós 2022 novemberében tiszteletbeli elnöke lett az általa alapított intézetnek” – írta az Index a Magyar Jelenre hivatkozva. Kinevezésével Kásler Miklós belelátott a Magyarságkutató ügyeibe, és olyan visszásságokat fedezett fel, amire a főigazgató nem tudott magyarázatot adni. Tavaly decemberben egy értekezleten az emberi erőforrások volt minisztere arról beszélt az intézet vezető munkatársainak, hogy megingott a bizalma a főigazgatóban. Ezt követően Horváth-Lugossy Kásler Miklós ellen próbálta hangolni az intézet kutatóit, és az ügy végül Csák János elé került. A kulturális és innovációs miniszter Kásler Miklóssal egyetértve úgy döntött, hogy meneszti a főigazgatót.
(Címlapkép: Részlet A pozsonyi csata c. animációs filmből - Youtube)