Már a hivatalos kampánykezdet, vagyis augusztus 13-a előtt mintegy 6 milliárd forintot tapsolt el a kormány a népszavazást megelőző propaganda-akciókra.
A pénz túlnyomó részét a Fidesz közeli médiumokban megjelenő hirdetésekre költötték - derül ki azokból a keretszerződésekből, amelyeket a szocialista Harangozó Tamás kérésére adott ki a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, és amelyek elemeit a képviselő nyilvánosságra hozta.
December és február között nettó 1,2 milliárdért szerződtek a Rogán Pasa parki kebelbarátja, Csetényi Csaba érdekeltségeibe tartozó Network 360 Reklámügynökség Kft.-vel és az Affiliate Network Kft.-vel.
Az idén március és augusztus között pedig ugyanezzel a két céggel kötöttek keretszerződést 3,1 milliárdért „a Miniszterelnöki Kabinetiroda aktuális kormányzati intézkedésekről szóló lakossági tájékoztató kampányaival kapcsolatos feladatok” ellátására, azaz lényegében médiavásárlásokra.
Később ezt az összeget további 800 millióval sikerült megtolniuk, így összesen több mint bruttó 6 milliárd forintot fordítottak az említett időszakban a Brüsszelnek való fölösleges üzengetésre.
Mindez azonban csak a kampány első szakaszának költsége. Az eddigi kormányzati médiadömping három, viszonylag jól elkülöníthető szakaszra bontható:
- Nagyjából július közepéig futott az „Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!” verkli.
- Ezt követte a „Tudta?” jelmondatú, nagyjából a "nyomtatott kormányzati Wikipédia-percek" terminussal jellemezhető blődlije.
- Az utóbbi hetekben pedig a „Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét!”, illetve a „Ne kockáztassunk!” faék egyszerű üzenetei pörögnek.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda által most közölt adatok kizárólag az első szakaszra vonatkoznak, tehát csupán az év eleji megjelenések és az „Üzenjünk Brüsszelnek” üzenet fájt 6 milliárdba.
Azt nem tudni, hogy a másik két, részben jelenleg is futó szakaszra, illetve a háztartásokba küldött tájékoztató füzetre, a miniszterelnöki levélre, a határon túli magyaroknak küldött anyagokra és egyéb kiadványokra mennyi pénz bírtak elszórni, de ha nagyvonalúak vagyunk, és azt feltételezzük, hogy a másik két etap is 6 milliárdot kóstált (nyilván nem), már akkor is 18 milliárdnál járunk (most mindannyian morzsoljunk el egy könnycseppet az ebből az összegből meg nem épült - ha mondjuk a debreceni sportlétesítmény 10 milliárdos építési költségét vesszük átlagnak -, majdnem két stadionért... - a szerk.).
Így festenek a médiapiaci részesedések
A televíziós hirdetések frontján Vajna2 TV2 sem járt rosszul a biznisszel: náluk a teljes, 2,2 milliárdos televíziós „tortából” 1,6 milliárd forint landolt. A második helyre az állami média futott be 290 millióval, utána az Echo TV és az ATV következik együtt majdnem 136 millióval, de kisebb helyi csatornáknak is bőven jutott pénz.
Rádióhirdetésekre 391 milliót dobtak ki, itt a Kossuth és a Petőfi áll az élen 227 millióval, a helyi rádióknak 66, a Sláger FM-nek 58, a Karc FM-nek 22, a Katolikus Rádiónak pedig 15 millió forint esett le az augusztus előtti pénzköltésekből. (Érdekes, hogy a televíziós kategóriában a piacvezető az RTL, a rádiós piacon pedig a magasan a leghallgatottabb Class FM nincs benne a top ötben.)
Netes hirdetésekre félmilliárdot költött a kormány. Ebben a kategóriában az Origo és a Habony Árpádhoz köthető Lokál, illetve a 888.hu állnak az élen egyenként 132millióval. A Magyar Nemzet külön felhívja a figyelmet, hogy az Origo februárban zárult tulajdonosváltása előtt egyetlen hirdetést sem kapott, utána viszont februártól júliusig 132 milliót. Helyi oldalaknak 76 millió jutott, a Ripost.hu és Faktor.hu oldalak 51 millióval lettek gazdagabbak, és nem maradhattak ki a Fidesz-közeli Pesti Srácok és a Magyar Idők netes felületei sem. A kormány Facebookon 38 millióért kampányolgatott.
A nyomtatott sajtóban 717 milliót osztottak szét, ott 168 millióért hirdettek helyi lapokban, a Magyar Időkhöz 126,5 millió került, a Lokál 93, a Mediaworks-csoport 92, a Magyar Hírlap 88, a Pannon Lapok 65 millió forintot akaszthatott le. Ezen a listán a Blikk csak a nyolcadik helyen szerepel a maga 40 milliójával.
Csetényi Csaba cégei a szerződések szerint 15 százalékos közvetítői díjért dolgoztak az említett időszakban, ráadásul további pénzt kaptak homályosan definiált „kreatív feladatokra”. Mivel július második hetéig legalább 3,3 milliárdot fel is használtak, ez csak addig az időpontig mintegy félmilliárdos bevételt jelentett a cégeknek. A kreatívköltségekre további 200 millió forint állt rendelkezésükre, ebből juthatott ajándéktárgyakra és például exkluzív reklámszatyorra is.
És, hogy ki az a Csetényi Csaba? Segítünk, ő:
Az üzletember, akit mindenki bánt, pedig ő csak sikeres
A Magyar Nemzet információi szerint Rogán Antal Pasa parki szomszédjának cége újabb százmilliós pályázatot nyert el. Csetényi Csaba vállalkozása ezzel már sokadik, nagy értékű állami tenderét húzza be, amihez a kommunikációs szakember állításaival szemben azért mégiscsak lehet némi köze annak, mi szerepel a lakcímkártyáján.