Az Alfahír birtokába jutott több bírósági dokumentum és MMM-jegyzőkönyv, amelyeket egy cikksorozatban fogunk bemutatni. Ezekkel, valamint egyéb információkkal és anyagokkal rávilágítunk arra, hogyan működik valójában a Márki-Zay Péter által vezetett szervezet (2. rész).
-
Márki-Zay Péter, az MMM elnöke nem jelent meg az ő általa elnökölt szervezet ügyei kapcsán indított tárgyaláson
-
Tanúként hallgatnák meg Márki-Zay Péter mellett Bod Péter Ákost és Mellár Tamást is
-
Az MMM ügyvédje még csak azt sem tudta megmondani, milyen körülmények között születtek döntések az Elnökségben
-
Március 29-én folytatódik a per
-
Január 13-án megkezdődött a bírósági eljárás Márki-Zay mozgalmával szemben
-
A keresetben több szabálytalanságot mutattak be Márki-Zay elnökké választása kapcsán is
-
A beadvány szerint még az elszámolások sem stimmelnek
-
Nem működhetett szabályosan a Felügyelő Bizottság sem
A Fővárosi Törvényszéken a mai napon elkezdődött a Mindenki Magyarországa Mozgalommal (MMM) szembeni bírósági tárgyalás perfelvételi szakasza, igaz, egyelőre Márki-Zay Péter nélkül. Az MMM elnöke ugyanis úgy döntött, elég, ha csak a szervezet jogi képviselőjét küldi, aki viszont a tárgyalás során nem tudott érdemben nyilatkozni arról például, hogy az MMM Elnöksége milyen körülmények között akadályozta meg, hogy a 2022. június 18-ai Közgyűlésen a küldöttek módosíthassák a napirendi pontokat, és azzal kapcsolatban sem tudott biztosat állítani, hogy eltér-e, és ha igen, miben tér el a NAV-nak benyújtott, illetve a Közgyűléssel elfogadtatott pénzügyi beszámoló.
A tét nagy, az MMM első operatív igazgatója - későbbi stratégiai igazgatója, majd országos kampányfőnöke -, mint felperes azt szeretné elérni, hogy az általa feltárt szabálytalanságok okán
A mai napon a felperes részéről elhangzott, két esetben is eltért egymástól a Közgyűlés elé beterjesztett pénzügyi beszámoló a NAV-nak megküldött változattól.
Továbbra is kitartanak amellett, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom Alapszabálya nem teszi lehetővé, hogy az Elnökség egyszerűen megakadályozza a napirend kiegészítések megszavaztatását a Közgyűléssel. Itt volt az egyik legjellemzőbb pillanat, ugyanis Márki-Zayék jogi képviselője sem tudta megmondani, hogy egyáltalán készült-e az elnökségi döntésről írásos határozat, így
Szintén előkerült az elnökségi tagok visszahívásának menete. Az elmondottakból valószínűsíthető, hogy Márki-Zay pusztán Kész Zoltánt próbálta így kiszorítani az Elnökségből. Ugyanakkor se a közgyűlés előtt, sem pedig ott nem ismerhették meg az elnökségi tagok lemondó nyilatkozatait. Jellemző, Kész Zoltán, mint elnökségi tag visszahívásához indoklási kötelezettséget ír elő a Polgári Törvénykönyv és a szervezet alapszabálya is, de, mint előző cikkünkben megírtuk, hogy ilyen indoklás nem létezik, úgy tűnik, Marki-Zay indok nélkül, pusztán önös érdekből kívánta Kész Zoltánt kiszorítani a szervezetből.
A felperes részéről három embert hallgatnának meg tanúként. Egyrészt
- Bod Péter Ákos és
- Mellár Tamás
felügyelő bizottsági (FB) tagokat. Ugyanis az az álláspontjuk, hogy az FB nem is tárgyalhatta, véleményezhette volna az MMM éves pénzügyi beszámolóit, hiszen a testületnek kötelezően három tagból kell állnia a szabályok szerint. Felügyelő Bizottság nélkül pedig még ellenőrizni sem lehet Márki-Zay tevékenységét. Jellemző, hogy
A felperes azt szeretné a bírósági tárgyalás során megtudni a két egykori FB-tagtól, hogyan zajlott az MMM törvényes működéséhez elengedhetetlen pénzügyi véleményezés.
- Márki-Zay Pétert is a tanúk padjára hívnák.
Az MMM elnökétől azt szeretnék megtudni, hogy a Felügyelő Bizottság harmadik tagja, Kaltenbach Jenő mikor mondott le pozíciójáról, hiszen a törvény előírja, hogy arról a tagságot haladéktalanul értesíteni kell, ilyen értesítés pedig nem történt.
A perfelvételi tárgyalás március 29-én folytatódik.