A teljes hálózaton összesen 1 831 556 perc, vagyis közel három és fél év volt a késés egy év alatt.
Ez nagyjából megfelel a korábbi átlagnak, 2008 és 2014 között 1,77 év volt az átlagos késés féléves bontásban, a vasúti beruházásoknak egyelőre nincs látszata ilyen szempontból - jegyzi meg a portál.
Az egy vonatra jutó fajlagos késés 15,2 perc lett, a hatalmas számot összesen 120 423 vonat hozta össze a 1 042 212-ből, vagyis a vonatok 11,55 százaléka késett.
Ezekbe az adatokba ráadásul bele sem számolták a 6 percnél kevesebb késéseket, a MÁV által alkalmazott számítás szerint ugyanis az 5 perc 59 másodpercet késő vonat még pontosnak számít.
(Önkritika: a cikk tegnap jelent meg az Indexen, az Alfahír félnapos késéssel ismertette az adatokat.)
A MÁV szerint a cikk hangulatkeltő, ők büszkék az eredményekre
A MÁV Kommunikációs igazgatósága az alábbi közleményt juttatta el portálunkhoz:
Jól érzékelhető fejlődésen ment át, jó irányba halad a vasúttárság a fejlesztésekkel 2012. óta – köszönhetően a jármű- és pályafejlesztéseknek, felújításoknak, az új motorvonatok beszerzésének, a menetrendszerűség növekedésének, a szolgáltatási színvonal javításának. Az utasok érzékelik is az előrehaladást, ezt az is bizonyítja, hogy 2,3 millióval többen utaztak vasúton 2016-ban, mint 2015-ben. 2017-ben folytatódott a kedvező tendencia, mintegy 1 millió fővel nőtt az utasszám 2016-hoz képest. Ha a pontossági mutatókat nézzük, akkor 2012-ben és 2013-ban 86%-os, illetve 84%-os volt ez az adat, 2016-ban az elővárosi és regionális járatok pontossági mérőszáma, azaz menetrendszerűsége már 92,35%, az összes vonat menetrendszerűsége pedig 90,72% volt. Szintén az összes járat esetében 2017-ben 88,3%-ot, míg az idei első negyedévben 91,2%-ot mutatott a menetrendszerűség. Hozzátesszük, hogy a magyar vasútvonalakon a menetrendszerűségi, pontossági mutatószámok nem vagy nem sokkal rosszabbak a fejlettebb európai országok vasúttársaságainak eredményeinél sem. Hogy csak néhány példát említsünk: Svájcban 2017-ben 89%, Belgiumban pedig 88,3%-os volt a menetrendszerűség. Hibás a cikk azon következtetése, hogy „lehetne akár szigifikáns hatása a vasúthálózatba ölt százmilliárdoknak, de mint az látszik, az összesített késési mutatón nem mutatkozik meg a hatás.” Többségében olyan vonalakról kértek be adatokat, és ábrázolták ezeket grafikonon, amelyek esetében az utóbbi évtizedben nem végeztek jelentős pályafelújítást, vagy az folyamatban van, mint például a Budapest–Vác, a Budapest–Pécs, a Budapest–Szeged, és Budapest–Hatvan–Miskolc, Budapest–Győr vonalak. Ezek közül a pécsi és a miskolci fővonalakon kezdődött el nemrégiben a pályarekonstrukció. A vasúttársaság mindent megtesz, hogy a jelenlegi vágányzár ideje alatt is kiszolgálja az érintett városok között közlekedők utazási igényeit és biztosítsa a megfelelő eljutásokat. A „Személyszállító vonatok késése az egyes vonalakon 2017-ben” sor alatt feltüntetett grafikonból éppen arra lehet következtetni, hogy jelentős pozitív hatása volt a befektetett erőforrásoknak a már nagyrészt felújított Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa és a Budapest–Esztergom vonalakon, mert az átlagnál pontosabbak a vonatok. Az előbbi vonal esetében 2016-ról 2017-re 9,5 százalékkal nőtt a fizető utasok száma (6,6 millióról csaknem 7,3 millióra). A nyári időszakban a balatoni utasszám 8,6%-kal, a bevétel pedig 10%-kal növekedett. Az utóbbi vonal esetében 2011 volt a felújítás előtti utolsó év, amikor végig közlekedtek szerelvények a vonalon. Ehhez viszonyítva 2016-ban 56 százalékkal több, összesen 3,2 millió fizető utast szállított a MÁV-START az esztergomi vonalon. 2017-ben pedig 6,6 százalékkal utaztak többen (3,4 millióan), mint tavalyelőtt. A villamosításnak és a 2018. április 9-től a teljes vonalon közlekedő FLIRT motorvonatoknak köszönhetően tovább nőhet a vasúti utazás népszerűsége. Csak hangulatkeltő elemként fogható fel a cikkben az esztergomi állomáson tavaly kisiklott vonat esetének emlegetése, mert a szerelvényben nem tartózkodtak 971 percen át utasok, mivel a baleset után nem sokkal leszállhattak. Az érintett szakaszon pedig más vonatokkal és pótlóbuszokkal fenntartható volt a közlekedés.