Tovább csökkent a sajtóba vetett bizalom tavaly Magyarországon a Reuters Intézet éves jelentése szerint - írja a Média1. A kétezer fős reprezentatív közvéleménykutatásuk alapján a magyaroknak már csak a negyede (25%) bízik a hírekben. 2016-ban ez a mutató még 31 százalékos volt.
Az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Intézet által vizsgált 46 ország közül ennél csupán Görögországban rosszabb a helyzet, miközben például a velünk szomszédos Romániában vagy Horvátországban is 30 százalék fölötti ez az arány. A jelentés megállapítja, hogy ehhez nagyban hozzájárultak az Orbán-kormány lépései is, külön kiemelve a független sajtó elleni támadásokat a tavalyi parlamenti választás évében.
A kutatás szerint a magyarok döntő többsége (85%) az online hírforrásokból tájékozódik, tévéből már csak alig a fele (51%). A nyomtatott sajtó befolyása elenyésző, mindössze 7 százalékos. A tanulmány szerint a sajtótermékek közül a HVG-be és az RTL-be vetett bizalom a legnagyobb. Ezek a hírforrások a magyarok fele szerint (51-50%) megbízhatóak. 40 százalék fölötti a bizalomindexe a Telexnek, az ATV-nek és a 24.hu-nak. A legkevesebben a (a leginkább olvasott) Blikket tartják megbízhatónak (20%), és nemzetközi összevetésben is kirívóan alacsony a magyar közmédiába (MTVA), illetve a TV2-be vetett bizalom (29-29%).
A média iránti bizalom csökkenése e kutatás alapján a szükségszerűen laikus médiafogyasztók véleményére épül. Árnyalják azonban a Reuters Intézet adatait a bíróságok elé került, úgynevezett helyreigazítási perekben hozott döntések, amelyek arra kötelezik a médiát, hogy ha hibáztak/hazudtak, akkor tegyék közzé tévedéseiket. Az Átlátszó összesítése alapján a fogyasztóknak az egyes médiáról alkotott véleményéhez képest más kép rajzolódik ki. A perek alapján pontosabban látszik, mely tv-nek/rádiónak/portálnak/lapnak érdemesebb hinni, és ebben egyáltalán nem a Blikk a vesztes.
A cikk így összesíti az adatokat: „A fideszes propagandát toló közmédia, Origo, Magyar Nemzet, Pesti Srácok és társai mellett minden évben bemutattuk a kormány által támadott szerkesztőségek által elvesztett helyreigazítási perek számát is. A független sajtó 5 év alatt mindössze 40 pert vesztett el részben vagy egészben, vagyis tizedannyit, mint a Fidesz-média”, amelyik 400 pert.
Persze az általános közérzeten és a bírósági pereken kívül is vannak jelenségek, amelyek befolyásolhatják a fogyasztók bizalmát a médiához. Ezek közé tartozik például az, hogy mennyire hozzáférhetőek, felidézhetőek a korábban leírt cikkek, bemutatott műsorok az adott média oldalán. Józan paraszti ésszel is belátható, hogy a hitelességére valamit is adó sajtó könnyen kereshetővé, visszanézhetővé teszi a korábban közreadott híreit, riportjait. Nem történhet olyan változás a szervezetében, a működésében, hogy ezekhez ne lehessen hozzáférni. Mert akkor nemcsak a fogyasztókat, hanem az műsorkészítőit is semmibe veszi. Márpedig ez a múltat végképp eltörölni szerű „cancel culture” jelenség mindennapos a kormánypárti médiában.
A legfrissebb eset az egyik kormánypárti rádió esetében, az egész országban különböző frekvenciákon fogható Karc FM-nél fordult elő, amely teljesen megváltozott június 1-től. Hír FM-re módosította a nevét, a Karc FM-mel való folytonosság hangsúlyozása mellett. Ami a valóságban azt jelenti, hogy az újságírók közül sokakat elbocsátottak, az önálló rádiós műhely megszűnt, a hallgatóknak fogalmuk sincs, hogyan tájékozódjanak a korábban sugárzott műsorokról. A rádió végtelenül primitív weboldalán nincs föllelhető műsorrend, nem lehet választani a korábbi műsorok között, mert ilyenek már nincsenek. Közleményük szerint főként a Hír Tv-ben korábban sugárzott beszélgetéseket sugározzák.
Az oldalon egyedül a fővárosban fogható frekvencia, a 95,3 Mhz van feltüntetve, miközben „MÉDIASZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGÉT A MÉDIATANÁCS A MÉDIATANÁCS TÁMOGATÁSI PROGRAM KERETÉBEN TÁMOGATJA”, együttesen a Kulturális és Innovációs, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztériummal. Egy klikkeléssel bele lehet hallgatni, hogy épp mi szól. Azonnal megszólal az adás, de hogy ki beszél, miről és miért, illetve miért pont akkor, arról semmit sem lehet megtudni. És persze az archívumról sincs egy szó sem. Egyetlen utalás sem található arra, hogy föllelhetőek-e valahol a 2016-tól kezdődően, több, mint 6 éven keresztül sugárzott műsorok. Márpedig ha ez így marad, az nemcsak azt jelenti, hogy az egésznek semmi értelme nincs, de azt is, hogy soha nem is volt.
(Címlapkép: Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (b) és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Energia-veszélyhelyzeti operatív törzs ülésén 2022. július 15-én. MTI/Kovács Attila)