az Örök dilemma
A Jobbik helyzetértékelése szerint miután Nagy-Britannia kilépett az Európai Unióból az EU intézményeit és tagállamait egyre inkább szétfeszíti az örök dilemma, hogy az Unió a jövőben a föderális modell vagy a nemzeti szuverenitások irányába induljon-e. A Jobbik álláspontja az, hogy a Brexitet követően
kialakult egy óriási lehetőség, egy történelmi esély, hogy a föderális EU-t leváltsa a nemzeti szuverenitásokon álló Európa.
Gyöngyösi hozzátette azt is, hogy ez a változás egyúttal személycserét is igényel: a XX. századi politikai elit helyett XXI. századi politikai elitre van szükség európai és tagállami szinten is.
A párt meglátása szerint a jelenlegi alapszerződések szerint működő uniós intézményrendszer csődöt mondott: sem a szociális, sem a gazdasági, sem a pénzügyi, sem a demográfiai kihívásoknak nem felel meg. A Jobbik úgy látja, hogy ennek az oka az, hogy
az alapszerződések föderális EU-t vizionálnak és valósítanak meg,
de a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem ez a megfelelő út. Az eurorealista párt szerint most arra van szükség, hogy az EU megmaradt 27 tagállama egyenrangú félként tárgyalóasztalhoz üljön, hogy együtt gondolja át az EU jogi, operatív, gyakorlati működését. Gyöngyösi hozzátette, hogy ez azért is aktuális mert a tagállamok és a nemzeti kormányok közös fóruma; az Európai Tanács szerepe – különösen a lisszaboni szerződés után – nagyban leértékelődött, az Európai Bizottság és az Európai Parlament alá került. A párt szerint ezt meg kell fordítani: a tagállamok és a nemzeti kormányok alá kell rendelni és legfeljebb koordinációs jogkörökkel felruházni az Európai Bizottságot és Európai Parlamentet.
Az ellenzéki néppárt külpolitikusa kitért arra is, hogy a Fidesz-kormány kettős beszédet folytat, még egyesek az EU-n belüli lét fontosságát hangsúlyozzák, más fajsúlyos közszereplők a kilépés mellett álltak ki. Gyöngyösi azt mondta, hogy ennél sokkal felelősebb hozzáállásra van szükség.
felelőtlenség a cél előtt feladni
Mint az ismeretes Lázár János azt mondta, hogy nem tudna jó szívvel az EU-ban való bennmaradásra szavazni. Ha lenne egy erről szóló népszavazás, akkor vagy nem menne el, vagy pedig nemmel szavazna. Ehhez hasonlatos álláspontot fejtett ki Kovács Zoltán kormányszóvivő is. Kövér László szerint az EU-n kívül nehezebb lenne Magyarországnak. Az alfahir.hu ezért feltette az egyértelműsítő kérdést:
a Jobbik most vasárnap megszavazná a Huxitet vagy sem?
Gyöngyösi emlékeztetett arra, hogy a Jobbik egyszer már egyértelműen és határozottan megfogalmazta a Brexitet követően, hogy egy felelős politikai erő érzékeli azt, hogy az Európai Unió történelmi pillanat előtt áll. Az ellenzéki néppárt szerint Magyarországnak meg kell ragadni a történelmi lehetőséget, hogy a föderális EU-t a nemzeti szuverenitásokon álló Nemzetek Európájává alakuljon át. Gyöngyösi azt mondta, hogy erre minden esély megvan hiszen a trendek szerint a XX. századi pártokat Európa-szerte a XXI. századi pártok követik.
Ebben a pillanatban az egyedüli felelős magatartás a bennmaradás, hogy kísérletet tegyünk az Európai Unió nemzeti céloknak megfelelő megreformálására
– hangsúlyozta Gyöngyösi. Hozzátette: Lázár János, Kovács Zoltán magatartása; a Fidesz egyidejű kettős beszéde, a bizonytalanság keltése teljes felelőtlenség ebben a kritikus pillanatban. Különösen azért, mert a Fidesz eddig az uniós elvárásokat hol kormányon, hol ellenzékben kiszolgálta, az uniós szerződéseket akár olvasatlanul is aláírta ezért
az Európai Unió jelenlegi áldatlan állapotáért a Fidesz is felelős.