A Jobbik képviselője a felszólalásában leszögezte, hogy nem Közép-Kelet Európa okozta a jelenlegi bevándorlási válságot, de a következményeit neki is el kell szenvednie. Alapvetően hibás volt az Egyesült Államok és néhány nyugati állam vezetésének elképzelése, amikor azt gondolták, hogy a demokráciát csak úgy exportálni lehet az arab világba. Az úgynevezett arab tavasz nem stabil demokráciákat, hanem széthullott, folyamatos polgárháború által sújtott államokat hozott létre, ahol aztán a terrorizmus, és annak legkegyetlenebb formája, az Iszlám Állam is könnyen gyökeret tudott verni. Ezzel együtt az észak-afrikai államok széthullásával a probléma Európa partjaihoz tevődött át, és ennek a folyamatnak nagyon nehéz lesz gátat szabni - figyelmeztetett a politikus.
Staudt Gábor felhívta a figyelmet, hogy markáns különbséget kell tenni valódi menekültek és gazdasági bevándorlók között. A valódi menekülteknek segítőkezet kell nyújtani, ezt senki sem vitatja, de persze a menekülteknek sem csupán jogaik vannak, ők is együttműködni kötelesek a fogadó állam hatóságaival. A gazdasági bevándorlók esetében még egyértelműbb a helyzet: a fogadó államra kell bízni, hogy szeretné-e befogadni őket, hiszen a nemzetközi jog szerint sem kötelessége egy szuverén országnak, hogy minden gazdasági bevándorlót befogadjon, aki jobb életre vágyik. De nem csak a nemzetközi jogban, az Európai Unió jogában sincsenek olyan rendelkezések, hogy mindenkit be kellene engedni. Éppen ellenkezőleg, a schengeni egyezmény azt írja elő, hogy a tagállamoknak hatékonyan meg kell védeniük az Unió külső határait. Ez nem jog, hanem kötelesség, és amelyik ország ezt nem teszi meg, az az uniós jogot sérti meg. Leegyszerűsítve, aki azt mondja, hogy papírok és ellenőrzés nélkül mindenkit be kell engedni az Európai Unióba, az jogsértésre hív fel - figyelmeztetett. Ha ez nem tetszik valakinek, akkor kezdeményeznie kell ezeknek a jogszabályoknak a módosítását, de erre eddig nem került sor, tette hozzá.
A jobbikos képviselő példaként hozta fel az USA-t, és nem ajánlotta senkinek, hogy az amerikai-mexikói határon megpróbáljon érvényes iratok nélkül, a zöldhatáron átkelni, mert megtapasztalhatja, hogy milyen az, ha egy ország valóban megvédi a határait. De a tízezer szír menekült befogadásáról szóló amerikai híreknél is elfelejt az európai sajtó néhány apróságot megemlíteni, nevezetesen, hogy az USA javarészt nőket és gyerekeket fogad be, és minden befogadottat 1-2 éves teljes átvilágításnak vetnek alá, nehogy terroristákkal kapcsolatba hozható legyen az illető. Így lehetséges, hogy eddig nagyjából fejenként 16 ezer dollárt költöttek minden egyes leendő befogadottra. Staudt Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a közel-keleti térség gazdag országai sem jeleskednek a befogadás terén, Szaud-Arábia például nem hajlandó befogadni senkit, de nemes gesztusként felajánlotta, hogy 200 mecsetet építene a szíreknek Németországban. De elhangzott Japán is példaként, amely a világ egyik leggazdagabb országaként tavaly ötezer menedékkérelemből kereken 11-et hagyott jóvá.
A jobbikos képviselő emlékeztette a jelenlévőket, hogy az internet tele van olyan interjúkkal is, amelyben a bevándorlók kifejtik, hogy miért nem elégedettek a nyugati államok által nyújtott szolgáltatásokkal. Egy holland menekültszálláson a migránsok arra panaszkodtak, hogy lassú az internet, rossz az étel, unalmas a tábor és még a pénz is kevés cigire. Finnországot pedig túl hidegnek tartják, ahol nincs tea, étterem, nincsenek bárok, ráadásul senki nincs az utcákon, csak az autók. Ezek a példák a képviselő szerint rámutatnak, hogy az Európába menekült migránsokban végtelenül téves kép él Európáról, amiért mi, európaiak is felelősek vagyunk, hiszen elhitettük velük. Ezek után belegondolni is szörnyű lesz, amikor ezek az emberek rádöbbennek, hogy nem azt kapták, amire számítottak.
Staudt a megoldások között kifejtette, hogy Európának meg kell védenie a határait, aminek keretében a valódi menekültek közül ki kell szűrni a gazdasági bevándorlókat. Gazdasági bevándorlókból pedig minden ország annyit fogadjon be, amennyit ő maga szeretne. Ezzel párhuzamosan természetesen Európának is szerepet kell vállalnia az észak-afrikai és közel-keleti államok stabilizálásában, és hatékonyan fel kell lépni az Iszlám Állam ellen is. A képviselő szerint a problémát egyértelműen ott kell megoldani, ahol a kiindulópontjuk van, és figyelmeztette a hallgatóságot, hogy ha nem cselekszünk végre, akkor Európa csak sodródni fog a biztos vesztébe, amit nem kellene megvárniuk az európai politikusoknak.