„A külföldön tartózkodó, magyarországi állandó lakhellyel rendelkező állampolgárok szavazati joga gyakorlásának megkönnyítése” – ez a szép halmozott, birtokos szószerkezet viselte annak a határozati javaslatnak a címét, amelyet Vona Gábor, Szávay István és Farkas Gergely országgyűlési képviselők nyújtottak be az Országgyűlésnek 2014. november 21-én. Ebben a Jobbik azt kezdeményezte, hogy a tartósan külföldön élő magyarokat is illesse meg az a jog, ami a kedvezményes honosítással állampolgárságot nyert külhoniakat, vagyis hogy levélben, esetleg más könnyített módon szavazhassanak.
A hatályos törvények szerint ugyanis az, akinek állandó magyarországi lakcíme van, és a szavazás napján külföldön tartózkodik, csak a kijelölt külképviseleteken adhatja le voksát. Ez sokszor több száz, vagy akár több ezer kilométer utazást jelent, amit időben és pénzben csak kevesen engedhetnek meg maguknak.
Mindenki támogatta
A problémát az ellenzéki pártok már a választási eljárásról szóló törvény 2013-as módosításánál is felvetették, akkor eredménytelenül. A változásra akkor nyílt újabb esély, amikor 2014. november 20-án a külhoni magyar pártokat, a magyarországi kormány- és ellenzéki pártokat, illetve az emigrációt tömörítő Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) egyhangú zárónyilatkozatban kérte a kormányt a probléma rendezésére.
Szávay István másnapi sajtótájékoztatóján kifejtette, meglehetősen általánosan fogalmaztak, hogy a javaslat mindenki számára biztosan elfogadható legyen. A levélszavazás mellett felvetették az elektronikus úton történő voksolás lehetőségének megvizsgálását, egyben hangsúlyozták nyitottságukat bármilyen más konstruktív javaslatra.
Egypárti-össznemzet
A kormány a jelek szerint meglehetősen sajátságosan értelmezi a „konszenzuskeresést” és az „össznemzeti érdekérvényesítést”. Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága a hétfői napon leszavazta az említett határozati javaslatot, amely így nem is kerülhet a parlament plenáris ülése elé. Rubovszky György kereszténydemokrata bizottsági elnök indoklása szerint hamarosan készülni fog egy „átfogó törvénymódosítási csomag”, és a kérdést akkor tűzik napirendre.
„A két kérdés nem zárja ki egymást, de nem is következik egymásból” – reagált mai sajtótájékoztatóján Szávay, aki szerint nem beszélhetünk össznemzeti parlamentről addig, ameddig egyetlen külföldön élő magyar állampolgár szavazati jogát is indokolatlanul megnehezítik.
Kalandvágyó kivándorlók
A Jobbik alelnöke felháborítónak tartja, hogy a Fidesz-KDNP a MÁÉRT döntését semmibe véve továbbra is kirekeszt több százezer potenciális választópolgárt, akik gazdasági okokból (leginkább a Fidesz és az MSZP katasztrofális kormányzásának köszönhetően) kényszerültek elhagyni hazájukat. Szerinte az eset azt is jól jelzi, mennyire tekinti komoly, fajsúlyos szervezetnek a kabinet a Magyar Állandó Értekezletet.
Szávay István Orbán Viktor korábbi nyilatkozatait is idézte, miszerint a magyar fiatalok „kalandvágyból” hagyták el Magyarországot, és egyébként is „közös gazdasági térben mozgunk”, tehát nincs kivándorlás. Mint fogalmazott, az érintettek többsége gazdasági menekült, akiktől még azt a lehetőséget is megvonják, hogy ítéletet mondjanak az elmúlt kormányok teljesítményei felett.
Az Alfahír kérdésére a képviselő megerősítette, az elutasítás ellenére a Jobbik továbbra sem mond le arról, hogy levélszavazás, elektronikus szavazás vagy más egyéb úton megkönnyítsék ezeknek az embereknek a választási részvételét.
B.J.
alfahir.hu