Az Európai Parlament (EP) szakbizottságai csütörtökön elfogadták a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazására vonatkozó első uniós szabályozás megalkotását célzó tárgyalási álláspontjukat. Ennek részeként amelyben új átláthatósági és kockázatkezelési kötelezettségeket írnának elő az emberközpontú és etikus európai fejlesztések biztosítására – írja az MTI.
Az MTI azt írja, a 84 szavazattal, 7 ellenszavazat és 12 tartózkodás mellett elfogadott szöveg szerint az EP Belső Piaci (IMCO) és Állampolgári Jogi Bizottságának (LIBE) képviselői azt akarják elérni, hogy
az MI-rendszereket emberek felügyeljék, valamint biztonságosak, átláthatók, nyomon követhetők, megkülönböztetésmentesek és környezetbarátabbak legyenek.
A döntés szerint a szabályoknak kockázatalapú megközelítést kell követniük, valamint kötelezettségeket kell megállapítaniuk a szolgáltatók és a felhasználók számára attól függően, hogy mennyire kockázatos az adott rendszer. Ennek értelmében tilos lenne az emberek biztonságát veszélyeztető, például a tudatalatti vagy szándékosan manipulatív technikákat alkalmazó rendszereket alkalmazni. A döntés olyan szoftverekre is kiterjed, amelyek társadalmi, viselkedési, gazdasági helyzet, vagy épp személyes jellemzőik alapján osztályoznak felhasználókat.
A képviselők ezért betiltanák a biometrikus megfigyelést és az érzelmek felismerését alkalmazó rendszereket is.
Az EP illetékes szakbizottságai a magas kockázatú területek besorolását is kiterjesztenék úgy, hogy az magába foglalja az emberek egészségét, biztonságát, alapvető jogait vagy a környezetkárosító hatásokat is. Emellett magas kockázatúnak nevezték a szavazók politikai kampányokban való befolyásolására szolgáló mesterséges intelligencia-rendszereket, valamint a közösségimédia-platformok által használt ajánlórendszereket is.
A szolgáltatóknak a jövőben értékelniük és csökkenteniük kellene a kockázatokat, valamint meg kellene felelniük a tervezési, tájékoztatási és környezetvédelmi követelményeknek, és regisztrálniuk kellene magukat egy uniós adatbázisban.
A generatív alapmodelleknek, az úgynevezett GPT-knek további átláthatósági követelményeknek kellene megfelelniük, például közzé kellene tenniük, hogy a tartalmat mesterséges intelligencia hozta létre, és közzé kellene tenniük a betanításhoz használt, szerzői joggal védett adatok összefoglalóit is.
Korábban egyébként az Alfahír elkészítette az első belpolitikai interjút a mesterséges intelligenciával. Cikkünkből kiderült, milyen konkrét megoldásokat ajánlott a magyarországi infláció kezelésére a ChatGPT.
(Címlapkép: Twitter)