A New York-i Egyetem jövőkutatással is foglalkozó professzora, Amy Webb Davosban beszélt arról, hogy összesen kilenc cég kezében van a mesterséges intelligencia (AI) jövője.
Ebből hat amerikai:
Alphabet
Amazon
Apple
Facebook
IBM
Microsoft
Három pedig kínai:
Alibaba
Baidu
Tencent
A párhuzamok egyértelműek, a Baidut behelyettesíthetjük a Google helyére, ugyanis legfőbb platformjuk az internetes keresőszolgáltatás, az Alibaba az e-kereskedelemben az Amazon kínai megfelelője, míg a Tencent működteti a WeChat és QQ alkalmazásokat, amik a Messengerhez és a WhatsApp-hoz hasonlók.
A Qubit cikkéből kiderül, hogy a kínai BAT-triónak a 190 legnagyobb kínai AI-cég 53 százalékában van részesedése, saját kutatásaik és fejlesztéseik is vannak, valamint külsős cégek projektjeit is támogatják.
Terv
Jó kommunista szokás szerint Peking a mesterséges intelligencia fejlesztését is állami tervhez kötötte. A Következő Generációs Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Tervet 2017-ben jelentették be, három szakaszból áll:
2020-ig felvenni a lépést Amerikával
2025-ig az AI segítségével nagy áttörést kell elérni a gyógyászat, a gyártás, a városi infrastruktúra (okosvárosok), a mezőgazdaság és a nemzetbiztonság területén
2030-ra Kína legyen a mesterséges intelligencia globális vezető hatalma
Négy techcéget jelölt ki a kínai tudományos és technológiai minisztérium, hogy nyílt innovációs platformokat hozzanak létre: a Baidu kapta az önvezető járműveket, az Alibaba az okosvárosokat, a Tencent a számítógépes látást, az iFlytek a hangalapú intelligenciát. A projekt pedig elkezdett működni: 2016-ban a világ mesterséges intelligenciával foglalkozó startupjainak 11,3 százalékát finanszírozták kínai cégek, 2018 közepére ez a szám 48 százalékra emelkedett, az amerikaiak ekkor 38 százalékon álltak.
2018 végére a világ hét legnagyobb AI-startupjából öt kínai volt, a maradék kettő amerikai. Kína ma már több szabadalmat jegyez és kutatási eredményt publikál az AI-területén, mint az Egyesült Államok.
A történethez viszont az is hozzátartozik, hogy a gyors fejlődésben elévülhetetlen szerepe van a kínai adatbőségnek, ami a világ legnépesebb országában nem hasonlítható más államhoz, ráadásul a rendszernek köszönhetően gyakorlatilag nem léteznek adatvédelmi szempontok, ezért az algoritmusok szinte korlátlan adatbázisokból táplálkozhatnak.
A kínai televízióban már a mesterséges intelligencia a híradós
A South China Morning Post szerint Kína állami hírügynöksége, a Hszinhua határozott lépést tett a jövő felé, amikor mesterséges intelligencia által irányított hírolvasókat kezdett szerepeltetni az adásaiban. Alkalmazásuk indoklásában kiemelték, hogy soha nem hibáznak, nem fáradnak el és költségcsökkentésnek sem rossz, mert értelemszerűen nem kapnak fizetést.
(Qubit)