A New York-i Egyetem jövőkutatással is foglalkozó professzora, Amy Webb Davosban beszélt arról, hogy összesen kilenc cég kezében van a mesterséges intelligencia (AI) jövője.
Ebből hat amerikai:
Alphabet
Amazon
Apple
Facebook
IBM
Microsoft
Három pedig kínai:
Alibaba
Baidu
Tencent
A párhuzamok egyértelműek, a Baidut behelyettesíthetjük a Google helyére, ugyanis legfőbb platformjuk az internetes keresőszolgáltatás, az Alibaba az e-kereskedelemben az Amazon kínai megfelelője, míg a Tencent működteti a WeChat és QQ alkalmazásokat, amik a Messengerhez és a WhatsApp-hoz hasonlók.
A Qubit cikkéből kiderül, hogy a kínai BAT-triónak a 190 legnagyobb kínai AI-cég 53 százalékában van részesedése, saját kutatásaik és fejlesztéseik is vannak, valamint külsős cégek projektjeit is támogatják.
Terv
Jó kommunista szokás szerint Peking a mesterséges intelligencia fejlesztését is állami tervhez kötötte. A Következő Generációs Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Tervet 2017-ben jelentették be, három szakaszból áll:
2020-ig felvenni a lépést Amerikával
2025-ig az AI segítségével nagy áttörést kell elérni a gyógyászat, a gyártás, a városi infrastruktúra (okosvárosok), a mezőgazdaság és a nemzetbiztonság területén
2030-ra Kína legyen a mesterséges intelligencia globális vezető hatalma
Négy techcéget jelölt ki a kínai tudományos és technológiai minisztérium, hogy nyílt innovációs platformokat hozzanak létre: a Baidu kapta az önvezető járműveket, az Alibaba az okosvárosokat, a Tencent a számítógépes látást, az iFlytek a hangalapú intelligenciát. A projekt pedig elkezdett működni: 2016-ban a világ mesterséges intelligenciával foglalkozó startupjainak 11,3 százalékát finanszírozták kínai cégek, 2018 közepére ez a szám 48 százalékra emelkedett, az amerikaiak ekkor 38 százalékon álltak.
2018 végére a világ hét legnagyobb AI-startupjából öt kínai volt, a maradék kettő amerikai. Kína ma már több szabadalmat jegyez és kutatási eredményt publikál az AI-területén, mint az Egyesült Államok.
A történethez viszont az is hozzátartozik, hogy a gyors fejlődésben elévülhetetlen szerepe van a kínai adatbőségnek, ami a világ legnépesebb országában nem hasonlítható más államhoz, ráadásul a rendszernek köszönhetően gyakorlatilag nem léteznek adatvédelmi szempontok, ezért az algoritmusok szinte korlátlan adatbázisokból táplálkozhatnak.
(Qubit)