A „Kifutunk az időből? Ökopódium a katowicei klímacsúcsról” című beszélgetésen Mangel Gyöngyi moderálásával Waitz mellett, Schmuck Erzsébet, az LMP szakpolitikusa, és Hetesi Zsolt, az NKE Víztudományi Kar tudományos főmunkatársa vett részt. A beszélgetés egy része az inkább kudarcos lengyelországi klímacsúcsról szólt, ebben a cikkünkben viszont a közelgő EP-választás kapcsán az EU mezőgazdasági politikájára tett kijelentéseket szedtük össze.
Thomas Waitz leszögezte, klímaváltozás miatt a mezőgazdaságban olyan új szabályozásokra van szükség, amelyeket csak a politika tud meghozni, és amit a politikusok nem spórolhatnak meg. Odáig ment, hogy
az olyan gazdag államok számára, mint például hazája, Ausztria nincs szükség további gazdasági növekedésre,
ugyanakkor az sem mindegy, hogy a még fejlődő országok milyen úton haladnak előre.
Elmondta azt is, hogy az EU-s szakbizottság tavaly nyárig egyáltalán nem volt elkötelezett a fenntartható-, vagy épp biomezőgazdaság irányában, de az akkor tapasztalt súlyos aszály megváltoztatta az addig uralkodó szemléletet. Waitz szerint a testületen belül szintén érzékelhető volt egy nyomás az EU polgárai részéről is, ugyanis ők nehezen emésztik meg, hogy az uniós források 40 százalékából egy olyan agráriumot támogat Brüsszel, amely növeli a károsanyag-kibocsátást. Az utóbbi időben nemcsak a Zöldek, hanem konzervatívok és szocdemek is elfogadták az új mezőgazdasági termelési technológiákat, "mindenki, aki hajlandó volt bekapcsolni az agyát" – tette hozzá az EP-képviselő.
A politikus egyébként részt vesz abban a tárgyalássorozatban, amely a következő ciklusra vonatkozó közös agrárpolitika (KAP) támogatási feltételeit hivatott meghatározni. Ezzel kapcsolatban közölte, a szakbizottságban most már egyre inkább hangsúlyos érv, hogy csak azok a gazdálkodók juthassanak a következő ciklusban uniós támogatáshoz, amelyek jelentős ökológiai korlátokat vállalnak és be is tartják azokat. Hozzátéve: ezeket a vállalásokat műholdról fogják nyomon követni.
Kérdésünkre Thomas Waitz elmondta, a Zöld-frakció előrejelzése szerint a populista erők nem fognak áttörést elérni a májusi EP-választáson, így arra sem számít, hogy olyan tudományellenes erők kerülnek vezetőpozícióba Európában, mint az amerikai Donald Trump, vagy a brazil Jair Bolsonaro.
Szerinte a populista jobboldal erői számára gátat jelent, hogy ellentét feszül a nemzeti érdek és a közös európai érdek képviselete között. És miközben számos dologban egyetértenek ezek a pártok, általában egységes politikát nem képviselnek, sőt gyakran igen komoly köztük a megosztottság néhány témában. Az osztrák EP-képviselő felhozta, hogy például Lengyelországban általában ódzkodnak azoktól, akik közel állnak Oroszországhoz, így az Osztrák Szabadságpártot is igen kritikus szemmel nézik. Thomas Waitz érdeklődésünkre egy másik példát is mondott, az olaszországi Öt Csillag Mozgalom igen gyakran velük, az Európai Zöldekkel szavaz környezetpolitikai kérdésekben. Ezek szerinte arra utalnak, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ezek a politikai aktorok egységesen fognak fellépni a májusi EP-választások után.
Thomas Waitz szerint az EU-szkepticizmusra van ugyanis egy gyógymód, ez pedig a Brexit. De az elmúlt egy évben sem a francia Marine Le Pen, sem a holland Geert Wilders, sem pedig az osztrák Heinz-Christian Strache részéről nem hallottam, hogy szorgalmazná bárki is az Európai Unióból való kilépést – fogalmazott.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a már említett klímaváltozás hatásai mennyire változtatta meg az EU alkalmazkodási politikáját. Az osztrák szakpolitikus szerint a tavalyi súlyos aszály után egy váratlan szövetségessel gyarapodtak, ugyanis az európai ipari lobbi is kénytelen volt szembesülni azzal, az ő érdekük is az, hogy pluszforrásokat csoportosítsanak át a fenntartható mezőgazdaság és erdészet irányába.
Azonban Thomas Waitz még mindig úgy látja, csak a nyilvánosság ereje képes nyomást gyakorolni a politikusokra, akiknek meg kell érteniük, működő bioszféra létezhet emberi gazdaság nélkül, azonban fordítva ez már nem igaz.
Schmuck Erzsébet ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy bármilyen pártok is lesznek május után az EP-ben, a klímaváltozás kérdését nem tudják megkerülni, még ha lehet egy picit azt halogatni. Az LMP-s politikus szerint az egyre gyakoribbá váló időjárási szélsőségek okozta áremelkedések – például nem olyan rég a burgonya ára szabadult el – úgyis ki fogják kényszeríteni a ma még a klímapolitikára érzéketlen politikai erőkből is a szükséges lépéseket.
Hetesi Zsolt előadásában felidézte, már 10 évvel ezelőtt írt arról, hogy nagy baj lesz abból, ha elolvad a szibériai fagyott altalaj, a permafroszt, illetve ha a metán-hidrát-telepek szivárogni kezdenek a tengerek mélyén. Ezt akkor még komolytalannak találták, ma viszont számtalan cikk és publikáció bizonyítja azt.
A szakember elmondta, pillanatnyilag a légkörben 5 milliárd tonna metán van, és bár ez nagyságrendileg elmarad a szén-dioxid mennyiségétől, az üvegháztartásra mért hatása 15 százalék. A kontinentális talapzaton, illetve a szibériai fagyott altalajban olyan 1000-2000 milliárd tonna metán lehet, ha ennek csak kicsiny része is kiszabadul, akkor alapjaiban fog megváltozni a világunk. Márpedig Hetesi Zsolt úgy fogalmazott,
az orosz kutatók 90 százaléka szerint ez 2050-ig bekövetkezik.
Kitért arra is, hogy tájhasználat következtében megváltoztattuk Földünk termőterületeinek nagy részét. A mélyműveléssel, a nagyüzemi termeléssel pedig nemcsak további szén-dioxidot juttatunk a levegőbe, hanem drasztikusan lecsökkentettük a termőtalaj szervesanyag tartalmát. Egy magyar gazdálkodó átlagosan 2 százalékos szinten kénytelen termelni, a legjobb bácskai földjeinken is ez szint mindössze 4 százalékos. Pedig Hetesi Zsolt szerint a mezőgazdaság lenne az a terület, ahol nemcsak a kibocsájtást lehetne csökkenteni, hanem a már légkörben található káros anyagok megkötése is lehetséges.
Hangsúlyozta, az időjárásnak nem megfelelő időjárási elemek felbukkanásának valószínűsége Magyarországon is nő. És nemcsak a városi infrastruktúránk, hanem a mezőgazdasági termelésünk is sérülékeny. Az egyik évben levont következtetés nem érvényes a következő évre. Egyszer nedves időjárást kedvelő búzát kell elvetni, jövőre pedig szárazságtűrőt. Nem tudunk alkalmazkodni – fogalmazott.
(Fotók: Ökopolisz - Facebook)