Mi lenne, ha minden hétvége hosszú hétvége lenne?

Ön dolgozna naponta két órával többet, hogy pénteken már ne kelljen? Egy magyar cég bevezette ezt a rendszert, és az alkalmazottak imádják.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő Nyakigláb Kft kerítéseket és korlátokat készít, kézi technikával, fából. De nem emiatt tettek szert az elmúlt időszakban országos ismertségre. Hanem azért, mert

bevezették a négynapos munkahetet.

És nem mentek csődbe, sőt, még hatékonyabban dolgoznak.

A kisvállalkozás merész lépésére nem csak a média figyelt fel, lassan észreveszi a politika is. Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő a modell országos bevezetésének lehetőségére volt kíváncsi, ezért találkozott a cég egyik vezetőjével, Kusinszki Andrással.

5 munkanap, 5 munkakezdést, és 5 ebédidőt is jelent, amelyek mind időt vesznek el a tényleges munkavégzéstől. Az emberek megérkezve a munkahelyükre átlagosan csaknem fél órát töltenek beszélgetéssel, átöltözéssel, és azzal, hogy egyáltalán hogyan lássanak neki az aznapi feladatok elvégzéséhez. Evés után kicsit mindannyian leeresztünk, ekkor is kell nagyjából negyed óra, mire fel tudjuk venni a munka ritmusát.

Nem mindegy, hogy ez a megkerülhetetlen időveszteség hetente ötször, vagy csak négyszer történik meg.

– hívja fel a figyelmet a vállalkozó.

Kusinszki szerint az sem mindegy, fel kell-e fűteni a munkahelyet a téli péntekeken.

A heti negyven órás keret így is maradt, tehát a dolgozóknak négy alkalommal két órával többet kell dolgozniuk – de

így is nagyon tetszik nekik az új rendszer.

Nem csak eggyel több szabad napjuk van, de

ügyes-bajos dolgaiknak is végére tudnak járni az ötödik napon.

Egy családnak ma már lassan annyi ügyintéznivalója van, mint egy kisebb vállalkozásnak. Ha a dolgozó a munkából kell, hogy elkérje magát, az nem csak neki kellemetlen, de a cégnek is munkaidő kiesést jelent

– mutat rá Kusinszki András.


 

A vállalkozásnak egyáltalán nem jelent terhet az új munkaszervezés, ugyanannyi munkát tudnak vállalni, mint eddig – sőt! A cégvezető azt mondja, még nőtt is a termelékenység.

„Az emberek az óra alatt jobban el tudnak mélyülni a munkában” - mondja Kusinszki, hozzátéve: a határidőket is szorosabbnak érzékelik, hiszen mondjuk két hét most már nem tíz, hanem csak nyolc munkanapot jelent. Így aztán a megrendelések is még pontosabban készülnek el.

A vállalkozó minden évben kétszer is megkérdezi embereit, hogy maradjon-e ez a szisztéma. Eddig minden alkalommal

egyhangúlag a folytatás mellett döntöttek.

Állítja: a cég dolgozói még jobb fizetésért se mennének át máshova dolgozni, ahol elvesztenék a pénteki szabadnapjukat.

Kusinszki András úgy véli, nem csak a kisvállalkozásoknak, de a nagyobb cégeknek is megérné bevezetni a négyórás munkahetet. Ehhez jelenleg különösebb munkajogi változtatásokra nem is lenne szükség, hiszen most is van lehetőség rá, hogy heti negyven órás szerződést kössenek – azt pedig aztán úgy osztják be, ahogyan megállapodnak.

A probléma inkább az lehet, hogy

a tömegközlekedés tervezésétől az iskolarendszerig hosszú évtizedek óta nagyon sok minden a nyolc órás munkanapokra van szabva.

Ha ezeken a területeken sikerülne rugalmasabb hozzáállás elérni, az sokat segíthetne a modell szélesebb elterjedésében – mondja a cégvezető.

Szávay István az Alfahírnek azt mondta, számára meggyőző volt a találkozó.

Őszintén szólva, nekem kifejezetten tetszik a kezdeményezés. Országgyűlési képviselőként úgy vélem, fontos lenne beemelni ezt a kérdést a hazai közbeszédbe

- tette hozzá a jobbikos politikus.

4x10 vs. 5x8

A négynapos munkahét egyébként nem is annyira fiatal ötlet. Több mint hat évtizeddel ezelőtt, 1950-ben vetette fel először egy amerikai szakszervezeti vezető – ám az elképzelés sokáig visszhangtalan maradt. A 2008-ban kitört világgazdasági válság kellett ahhoz, hogy a munkaadók elkezdjenek gondolkodni egy hatékonyabb, korszerűbb szisztémán. Hivatalosan először 2010-ben Virginia, majd később Utah államban engedélyezték az állami dolgozók négy napot dolgozzanak.

A nagy cégek közül a Google a leghíresebb rugalmas munkaszervezési gyakorlatáról. A multinál bizonyos munkakörökben az emberek munkaidejük 20%-át arra fordítják, amire akarják. A megdöbbentő tapasztalat az volt, hogy a legtöbbször ilyenkor is dolgoznak – csak legfeljebb nem azon a feladaton, amit kiadtak számukra. A világ legnagyobb levelezési rendszere,

a Gmail, vagy a több milliárd dolláros hasznot hozó online hirdetési szisztéma, az AdWords alapötlete is ilyen „üres járatban” született meg.

Egy japán ruhabolt, az Uniqlo, éppen egy éve tette lehetővé irodai alkalmazottjainak a négynapos munkahétre– és a modell remekül bevált ott is.

A 4x10 órás munkarend előnyeit az 5x8-hoz képest számos tanulmány kimutatta már.

  • Termelékenység Egy amerikai kutatás kimutatta, hogy a hagyományos beosztásban dolgozó emberek kénytelenek magánjellegű ügyeiket is munkaidőben intézni, így akár napi két óra is kárba veszhet. Ezt a négynapos munkahét megoldhatná.
  • Ügyintézés 10 perces banki ügyintézés miatt egész napos szabadságot kivenni. Gyorsan belapátolni az ételt, hogy még ebédszünetben legyen idő kiugrani a postára. Bizonyára sokaknak ismerős helyzetek. Sokan dolgoznának hétfőtől csütörtökig négy-öt helyett hatig-hétig, ha pénteken el tudnák intézni ügyes-bajos dolgaikat.
  • Értelmetlen péntek Egy brit felmérés szerint az irodai dolgozók péntekenként átlagosan háromnegyed háromig végeznek valós munkát, utána már csak alibiznek, és alig várják, hogy a hét utolsó órái elszaladjanak. A jelenség mögött nem csak a lustaság, vagy hanyagság állhat – hanem sokkal inkább az, hogy, aki ötödszörre kelt hajnalban, az jóval kevésbé lelkes és terhelhető, mint, aki csak negyedszerre.
  • Környezetszennyezés Ahogyan a borsodi magyar cégvezető is mondta: télen pénteken nem kell felfűteni a munkahelyeket. Ez nem csak a munkaadó pénztárcáját, de a környezetet is kíméli. Ezt erősíti meg egy amerikai tanulmány is, amely még azt is hozzáteszi: ha egy nappal kevesebbszer indulunk dolgozni, egy nappal kevesebbszer ülünk autóba, vagy szállunk olyan közlekedési eszközre, amely légszennyezést okoz.
  • Egészségesebb munkaerő Akinek több ideje van a családjára, barátaira, az boldogabb, és kiegyensúlyozottabb, tehát egészségesebb is lesz. Jon Ashton, ismert brit belgyógyász már 2014-ben a négynapos munkahét bevezetésére szólította fel a munkavállalókat. A szakember arra is rámutat: sok ember egészségi állapota jelentősen megsínyli, hogy hétköznap nincs, vagy csak nagy baj esetén van ideje orvoshoz menni.
[[nid:191453]]