Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: a Nemzeti Választási Iroda (NVI) akkor törli a központi névjegyzékből a kérelmére névjegyzékbe vett, külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező, már nem élő választópolgárt, ha halála esetén a hozzátartozók kérik ezt.
Szávay kiemelte, ha a rokonok tudnak is erről a kötelezettségről, nem biztos, hogy hozzátartozójuk halála után ez az első dolog, amivel foglalkozni fognak, ám a kötelezettség elmulasztása viszont komoly visszaélésekre adhat lehetőséget.
A jobbikos képviselő elmondta, szerinte már a mostani kvótareferendumon is előfordulhatott a halottak nevében való, akár százas vagy ezres nagyságrendben történő szavazás.
A honatya figyelmeztetett: a 2018-as választások esetén ez a szám többszörösére is emelkedhet, mivel semmilyen összesítés nincs azokról a levélszavazókról, akiknek a hozzátartozói már kérték a névjegyzékből való törlést.
Szávay szerint ez azért aggályos, mert megingathatja a választások tisztaságába vetett közbizalmat, különösen azt figyelembe véve, hogy 2014-ben a levélszavazatok 95 százalékát a Fidesz kapta meg.
A Jobbik ezért átfogó javaslatcsomagot fog a kormány elé terjeszteni, hogy elkerülhető legyen, hogy valaki egyszeri bejelentkezés után további ellenőrzés nélkül legalább 10 évig szavazati joggal rendelkezzen, és egy szavazólap visszaküldésével további 10 évre automatikusan meghosszabbítsa a választási regisztrációt.
Közölte, a Jobbik emellett továbbra is kiáll azért, hogy azt a több százezer magyart, aki rendelkezik magyarországi lakcímmel, de tartósan külföldön él, a külhoni magyarokhoz hasonlóan szintén illesse meg a levélben szavazás lehetősége.