A politikus szerint a micro-, kis- és középvállalkozások helyzetének könnyítése méltatlanul kevés szót kapott a kampány során, pedig amennyiben a jövőben ez a szektor nem kap megfelelő támogatást, az tovább súlyosbítja az elvándorlás problémáját.
A Jobbik nem kizárólag járulékcsökkentéssel, de egy olyan felülről bebetonozott adórendszerrel biztosítaná a vállalkozókat, ahol ötéves viszonylatban az érintett magyar társaságok biztosak lehetnek abban, hogy a közterheik nem emelkednek vállalhatatlan mértékben, és a fejlesztési forrásokhoz való hozzáférésük is erősödik.
A Jobbik programjában kifejezetten kitér ezen vállalkozások helyzetére, és olyan javaslatokat fogalmaz meg, mint például, hogy közbeszerzési eljáráson olyan micro-, kis- és középvállalkozások indulhatnának, kapcsolódhatnának be a láncba, amelyek rendelkeznek a szükséges gyártási technológiával és maguk alkalmazzák a kivitelezéshez szükséges létszám nagy részét, ily módon elkerülhetővé válna, hogy külföldi érdekeltségű közvetítőcégek vigyék el a profit nagy részét..
Z. Kárpát Dániel szerint ezek nem jobb vagy baloldali kérdések, így a Jobbik vállalja, hogy a micro-, kis- és középvállalkozások érdekeit artikulálja a Parlamentben.
Kisvállalkozói érdekképviseletekkel írt alá megállapodást a Jobbik (2018.04.04)
Z. Kárpát Dániel és Pócsik László sajtótájékoztatója
A Vállalkozói Unió elnöke kifejtette, hogy egy majdnem egyéves előkészítési folyamat végére értek az aláírás napján. Pócsik László szerint a stratégiai megállapodásnak szimbolikus jelentősége van, hiszen ez a választás végkimenetelétől független egyezség, amiben arra kötelezték el magukat, hogy a következő időszakban operatív módon képviselik a micro-, kis- és középvállalkozások érdekeit.
A tízpontos megállapodás többek között kitér a szakemberhiányra, a hanyatló képzésre, az adórendszer optimalizálására, a versenyképességet növelő életpálya modellre és a technológia automatizálási folyamatok korszerűsítésére is.