Február 1-től a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik, ami csaknem 4 százalékos béremelést jelent
- jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára miután megállapodás született a munkáltatók és a munkavállalók között az idei béremelésről.
A bérmegállapodás azt is tartalmazza, hogy amennyiben az év közben a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) a jelenlegi 15,5 százalékról, 13,5 százalékra csökken, akkor a minimálbér automatikusan havi bruttó 169 ezer, míg a garantált bérminimum havi bruttó 221 100 forintra emelkedik.
A 2021-es bérmegállapodást a legnagyobb létszámú konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kivételével a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának valamennyi tagja aláírta. A szakszervetek részéről a Liga Szakszervezetek, és a Munkástanácsok Országos Szövetsége, míg a munkaadók részéről a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az Áfeosz-Coop Szövetség, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) írta alá a dokumentumot.
A februártól esedékes 4 százalékos ajánlatnál lényegesen jobbat érdemelnek a szerény jövedelmű munkavállalók. Ráadásul ez az összeg éves szinten nem jelentene még 4 százalékos béremelést sem, csak 3,69 százalékot, mert a tárgyalások elhúzódása miatt csak februártól lépne életbe
- indokolta közleményben a MASZSZ, hogy tagadta meg a bérmegállapodást.
Kordás László elnök szerint az elmúlt hetekben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) egyeztetései során az érdekvédőknek több, ennél lényegesen jobb javaslata is volt, ám azt a kormányoldal rendre lesöpörte. Ebből szerinte ismét egyértelműen kiderül: a hatalom nem a szerény jövedelműek oldalán áll – szögezte le az elnök. A MASZSZ egyébként legalább 5 százalékos minimálbéremelést szeretett volna elérni mert felmérésük szerint egy év alatt átlagosan 9,1 százalékkal drágultak az alapélelmiszerek, miközben a legkisebb adható bér még négy százalékkal sem nőne, ez még a fizetések reálértékének megőrzésére sem lenne elég.
Természetesen ennél többet szerettünk volna elérni
- mondta korábban az Alfahírnek Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke sem elégedett az emelés mértékével, de hangsúlyozta, azt is mérlegelni kellett, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése csaknem 1,1 millió embert érint közvetlenül és legalább ennyi emberre van hatással egyebek mellett a táppénz vagy az álláskeresési támogatás formájában.
Ez a dolgozók arculcsapása!
Így értékelt az Alfahírnek nyilatkozó Jakab Péter.
A Jobbik elnöke, szerint a 4 százalék minimálbér-emelés az elmúlt év 7,2 százalékos élelmiszer drágulása mellett konkrétan azt jelenti, hogy idén még kevesebbet fog érni a munkavállalók pénze.
Mindez annak fényében kiváltképp vérlázító, hogy a magyar minimálbér már eddig is sereghajtó volt a visegrádi országok között, és a román minimálbér mostanra többet ér, mint a magyar
- tette hozzá Jakab Péter.
Az MSZP szociáldemokrata pártként annak örül, ha a végső megállapodás minél közelebb kerül a munkavállalók elvárásaihoz
- mondta az Alfahírnek, Varga László, a szocialisták országgyűlési képviselője.
Az ellenzéki politikus elismerte, hogy a járványügyi intézkedések miatt minden érintett fél nehéz helyzetben van, ugyanakkor éppen ezért nevezte fontosnak ilyenkor a kormány felelősségét.