A magyar kormány békepárti. Az, hogy ez pontosan mit jelent, abból a határozatból derül ki, amelyet a kormánypártok közösen terjesztettek be a parlament elé. „Az orosz-ukrán háború egyéves évfordulójáról” című szöveg nemcsak az orosz-ukrán háborúról tartalmaz konkrét megállapításokat, hanem úgy általában, a békepártiságba is beavat.
Ezek szerint békepárti az:
🔴 Aki tart a drámai következményektől, hogy a háború sok emberéletet követelhet, humanitárius válságot okoz, és másokat is belesodorhat a háborúba; aki nem szállít fegyvereket, és nem támogat másokat abban, hogy fegyvereket szállítson.
🔴 Nem küld vadászgépeket, helikoptereket, rakétarendszereket, harckocsikat és lőszert a hadszíntérre, sőt, erről lebeszél mindenkit, mert ezek a lépések világháborúhoz vezethetnek;
🔴 Aki mindent megtesz a béke előmozdítása érdekében; aki kifejezi elkötelezettségét a béke mellett, és azt várja el a nemzetközi közösség minden tagjától, hogy a mielőbbi béke érdekében lépjenek fel, és kerüljék azokat a lépéseket, amelyek a háború kiterjedésével járnak;
🔴 Aki szerint mielőbbi béketárgyalásokra van szükség; aki szerint a háború folytatása és a halált okozó fegyverek szállítása emberek ezreinek életébe kerülhet; aki szerint kizárólag azonnali tűzszünettel, tárgyalásokkal és békével lehet életeket menteni.
A megállapítások ugyan Ukrajna miatt kerültek be az országgyűlési határozatba, de érdemes az általános érvényű, kihirdetett békepártiságot összevetni Magyarország magatartásával az izraeli-palesztin konfliktus esetében is, érvényes-e ott is.
Miután Izrael bejelentette a Gázai övezet elleni átfogó szárazföldi offenzíváját, az ENSZ közgyűlése határozatot fogadott el a gázai humanitárius tűzszünet szükségességéről. Ami egybevágna az itthon kihirdetett békepártisággal. A határozatban ugyanis arról van szó, hogy az ENSZ egyaránt elítél minden erőszakot az izraeli és a palesztin polgári lakossággal szemben, követeli a túszul ejtett civilek haladéktalan és feltételek nélküli szabadon engedését, valamint a humanitárius segélyszállítmányok akadálytalan bejutását a palesztin térségbe. A közgyűlés határozatában ezen felül „határozottan elítéli a palesztin civil lakosság kényszerű áttelepítésére irányuló próbálkozásokat” és felszólítja Izraelt, hogy vonja vissza a Gázai övezet északi részének kiürítésére vonatkozó utasítását, amelynek keretében csaknem 1,1 millió helyi lakost szólítottak fel arra, hogy a Gázai övezet déli részébe vonuljanak.
Magyarország viszont az ENSZ-határozat esetében nemmel voksolt. Úgy tűnik, a magyar kormány számára a békepártiság nem minden esetben jelenti a béke oldalán állást...
(Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójára a második napon, 2023. október 27-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)