Holzindustrie Schweighofer. E dallamos hangzású név mögött egy osztrák fafeldolgozó cég bújik meg, amely a 2004-es működése óta 80.000(!) hektárnyi erdőtől szabadította meg Fehér, Beszterce, Hargita, Máramaros és Szúcsává megyéket. Ez a terület egyébként Bukarest területének három és félszerese.
Egy sikeres cég
A helyzetet csak tovább súlyosbítja, hogyha a legújabb rétyi fűrészüzem kapacitását is számításba vesszük (korábban négy fenyőfa-vágóhidat nyitott már a vállalat: Kománfalva, Szászsebes, Radóc és Szeretvásár települések mellett), a következő 20 évben 320 ezer hektár erdőt pusztíthat el.
Mellbevágó ez a mennyiség, főleg annak tükrében, hogy a Schweighofer nem válogat a nyersanyagok között, ugyanúgy feldolgozza a nemzeti parkokból illegálisan kivágott rönköket, mint az állami beszállítótól átvett sok millió lejes tételeket.
A cég pénzügyi sikere pont ezen a gyarmatosító üzletpolitikán alapszik. Az osztrákoknak több száz, akár ezer partnere is lehet, ezek közt találhatunk talicskás fatolvajokat és vaskos bűnügyi múlttal rendelkező, korrupt román vállalkozókat, oligarchákat is. Ehhez persze hozzátartozik még az a sajátos román közállapot is, ami sajnos Erdély erdeinek gondtalan és felelősségre vonás nélküli kivágásához asszisztál.
Közös ügy
Azonban a természeti kincsek, az erdélyi fenyvesek eltűnése elleni küzdelem olyan szimbolikus civil kezdeményezéssé vált, amely képes volt egyszerre megmozgatni a sepsiszentgyörgyi magyar nemzettestvérünket és a bukaresti románt is; komoly tüntetéshullám söpört végig keleti szomszédunkon, miközben oknyomozó riporterek kapargatták a Schweighofer korrupcióval gazdagon átszőtt hátterét.
Arra az iskolai tanulmányainkból is emlékezhetünk, hogy a gyarmatosító egyáltalán nem ugyanúgy viselkedik a meghódított területeken, mint az anyagországban. Nem úgy bánik az erőforrásokkal, és nem úgy viseltetik a helyi közösséggel szemben sem.
Az 1956-ban alapított Schweighofer a környezetvédelem felkent élharcosának számító Ausztriából érkezett Erdélybe, ahol az erdők gyakorlatilag (és természetesen, joggal) sérthetetlenek, azonban ez nem gátolja meg a céget abban, hogy Keleten semmibe vegye ezeket az értékeket, egyben messzire dobva a fenntarthatóság álcáját is.
Megbocsáthatatlan
Vizauer Tibor Csaba, ökológus, természetvédő szakember korábban a Bálványosi Szabadegyetemen, a beruházásról tartott vita során figyelmeztetett:
ma már Romániában is nagyon kevés a szűz erdő, itt, Székelyföldön azért maradhatott meg, mert elődeink ésszel gazdálkodtak. Ezért lehet Románia ma a biodiverzitás szempontjából az egyik leggazdagabb terület. Ha ez a katasztrófa bekövetkezik (...), megszűnik egyik legnagyobb kincsünk. Megbocsáthatatlan vétek.
Az idén teljes kapacitásra kapcsoló rétyi fűrészüzem elleni tiltakozás egyik vezetője Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy képtelenség kívülről nyomon követni, hogy milyen forrásból szerzi be a Schweighofer a szükséges nyersanyag mennyiséget. Nyugodtan megkereshető a cég akár egy teherautóval, vagy akár vagonok százaival is, az osztrákok átveszik az árut. A céljuk ugyanis évi 800 ezer köbméter fa kitermelése.
Nem kerülhető meg a román jogi szabályozás, illetve a politika sem; nem létezik mennyiségi korlátozás a felvásárolható és feldolgozható fa mennyiségére, még akkor sem, ha az túllépi a törvényben megállapított fakitermelési kvótát.
Az erdélyi politikumnak nem az a feladata, hogy kiközvetítse gyarmatosítóknak Erdély erőforrásait, hanem az, hogy felelősséggel, a törékeny természeti és társadalmi egyensúly fenntartásával mindent megtegyen annak érdekében, hogy Erdély élhető otthon legyen, és maradjon az erdélyiek számára - ezt már Benedek Erika, az Erdélyi Magyar Néppárt Kovászna megyei alelnöke.
A párt szerint azok a döntések, amelyek lehetővé tették az osztrák cég megtelepedését, nem számoltak felelősen az előre látható következményekkel, nem az itt élő közösségek érdekeit szolgálták, hanem a kapzsiság, a bármi áron való profitszerzés irányította ezeket.
A háttér
Valószínűleg e láthatatlan kezek érték el, hogy a rétyi fűrészüzem a szükséges engedélyek nélkül is megkezdhette a működését, igaz, tesztelésnek álcázva...
Mert miközben pusztul az erdő, sok ember viszont gyarapodik, és a rövidtávú haszonszerzés minduntalan felülírja a környezetvédelmi szempontokat.
Egy oknyomozó riport (RISEPROJEKT) összegyűjtötte a Schweighofer 12 legnagyobb beszállítóját. A listából nemcsak az derült ki, hogy micsoda hihetetlen figurák működnek még mindig a román gazdaságban, de egy újabb furcsa ügymenetre is rámutatott; az osztrákok kölcsönt is adtak a kereskedőknek, ha azok megszorultak, és nem tudtak fizetni a termelőknek. Ezzel a technikával viszont könnyedén magukhoz láncolták a partnereket, és kizárólagos monopóliumra tettek szert, kiszorítva mindenki mást a piacról.
A lista szerint a legnagyobb beszállító 2014-ben maga a román állam volt! Az aktuális árfolyamon számolva (1 lej = 69,68 forint) majd 12 és félmilliárd forintnak megfelelő összegért üzletelt az osztrák céggel. Az ügylet során felmerült Victor Ponta miniszterelnök apósának a neve is, a korrupció ellenes hivatal (DNA) piszkos pénzeket sejt a háttérben.
Azonban a legnagyobb forma Traian Larionesi, a képzeletbeli dobogó harmadik helyén álló besztercei üzletember. Tavaly több mint 3 milliárd forint értékben kereskedett az osztrákokkal; jellemző, akkora hatalma van Larionesinek, hogy rendőrök védték a szállítmányait a hatósági vizsgálatoktól, de olyan esetről is tudni, amikor személyesen utasította Beszterce rendőrkapitányát, amibe később bele is bukott a korrupt zsaru.
A Holzindustre Schweighofer csak 2013-ban 240 millió euró értékben vásárolt farönköket; 70 euró/köbméter mellett ez 3,5 millió köbméter törzset jelent, azaz 13 ezer hektár kivágott fát az ország legértékesebb erdeiből.
Még az államfő is?
Erdély Béla, a Jobbik Kolozs megyei szervezője arra hívta fel a figyelmünket, hogy az osztrák cég működése komolyan hozzájárul az illegális fakivágás növekedéséhez, illetve az adócsaláshoz is. Érdekesnek nevezte ugyanakkor a cég román nagypolitikában betöltött szerepét is, ugyanis még a frissen megválasztott államfőt, Klaus Iohannist is az osztrákok emberének tartják a román parlamentben.
Amikor a Schweighofer kivonulással fenyegetőzött, nem annak a pár száz egyszerű alkalmazottnak üzent ezzel, akik az üzemeiben dolgoznak, hanem a korrumpált, lefizetett politikusoknak és közalkalmazottaknak akart ezzel a gesztussal kínos perceket okozni.
Így működik Kelet-Közép-Európa gyarmatosítása.