Miután idén Petőfi Zenei Díjat kapott a NER ízlését magáévá tevő Tóth Gabi, illetve az év zenekara a nemzeti húrokon pengető Ismerős Arcok lett, semmi meglepő nincs abban, hogy az állami ízlésformálás újra óriási pénzt szán a vallásos könnyűzenére. Merthogy fontos "a keresztény nemzeti identitás megalapozása". A rossz állapotban lévő államkassza ellenére 350 millió forintot kapnak idén a vallásos alkotóközösségek, zenei együttesek és zenészek hosszú távú működésének támogatására. A pénzt pályázaton keresztül osztják el.
A rengeteg közpénz értelmes elköltésének célját árnyalja a katolikus egyházból kiszorított Hodász András, aki egy felmérést idézve lelombozó adatokat ismertetett nemrégiben. E szerint a magyarok 62 százaléka vallja magát vallásosnak, viszont csak 11 százalékuk jár templomba rendszeresen.
„Ha azt jelenti kereszténynek lenni, hogy bizonyos helyre szavazok, akkor minek menjek el templomba?”
– utalt kérdésével a jelenség okaira. Miközben tehát a Fidesz-KDNP agresszív politikai nyomulása miatt a templomok kiürülnek, Vitályos Eszter, a kulturális tárca parlamenti államtitkára rendkívül fontosnak nevezte a keresztény nemzeti identitás megalapozását, megerősítését, ezt célozza az Orbán-kormány által 2019-ben indított vallásos könnyűzenei program is, amely – szavai szerint – elősegíti a Kárpát-medencei vallásos hagyományok megőrzését. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára meg azt az adatsort ismertette, hogy az elmúlt négy évben 957 település, 962 katolikus és más keresztény felekezethez tartozó szervezet együttese, illetve 1390 magánszemély pályázhatott a kiírt támogatásra.
A művészi szabadság és a kulturális sokszínűség szempontjából azonban láthatóan a fővárosi önkormányzat sem áll a helyzet magaslatán. A fővárosi fenntartású Budapest Jazz Club ajtajára most cserélte ki a zárakat és tett rokonszenves intézkedéssel lakatot a vagyonkezelő, mert a kitűnő klub nem tudja fizetni a helyiségének folyamatosan emelkedő bérleti díját. Mint írják, a fenntartáshoz 8 bevételi forrás egyidejű megléte szükséges (jegybevétel, vendéglátás, rendezvényszervezés, adó 1%-a, magánkölcsön, szponzorációs/marketing bevétel, bérleti díj, szubvenció). A szubvenciós rész 2021 óta folyamatosan csökkent az eredetileg 22,5 százalékos részt jelentő lábról a jelenlegi 7 százalékos mértékre.
Ez a kieső rész összesen nagyságrendileg 50 millió forint, amelyből a bérleti díj 15 millió forintját nem tudják önerőből pótolni.
„A Fővárosi Önkormányzatnál 2022. októberében személyesen is jeleztük a helyzet tarthatatlanságát. Elmondtuk, hogy az állami szubvenciós források szintén elapadtak. Folyamatosan magánkölcsönök folyósításával tartottuk fenn a közcélú alapítvány, a jazzklub működését.” A helyzeten nyilván az sem segít, hogy Karácsony Gergely főpolgármester fejében „a zeneművészet, illetve a jazzműfaj terén már egy másik programszervező, külföldi művészeket fókuszba állító fesztivál-projektje került integrálásra”, illetve hogy a klub sorsát az eleve főpolgármester-helyettességre született, azon kívül minden másra alkalmatlan Bősz egyengeti.
A válasz arra a kérdésre, hogy ebben a politikai közegben miért nincs szükség a fővárosban a profán Budapest Jazz Clubra, elolvasható a szervezet oldalán. A klub-életben kuriózumnak számító világsztárok mellett állandó fellépők a hazai és nemzetközi jazz elismert művészei. Ugyanakkor támogatja a fiatal tehetségeket, teret biztosít a hazai jazzélet szakmai eseményeinek. A Bartók Béla Konzervatórium növendékei koncertjeinek, akik méltán nevezhetők a magyar jazz fő utánpótlás-bázisának, a legfiatalabb jazz-generációnak. Az ítélet: zárcsere és lakat.
(Címlapkép: Tóth Gabi énekes átveszi az "Év női előadója 2023" díjat Köteles Leander énekestől a Petőfi Zenei Díjátadó Gálán az A38 hajón 2023. június 17-én. MTI/Hegedüs Róbert)