A kormány ezúttal is mellőzte a bővebb tájékoztatást arról, hogy a permanens szabadságharc miatt már lassan a családi ezüstöt is kénytelen eladni. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ugyanis csak kedd este nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely
Mindezt a „kritikus gazdasági helyzetre” hivatkozva... Hivatalosan pedig a javaslat címe: Az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosítása.
Ami viszont a „gránitszilárdságú alaptörvényt” illeti, azt szintén módosítani kell, mert a törvényjavaslat sarkalatosnak minősül ezért elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.
- ha a határozott időre kötendő szerződés tartama az egy évet nem haladja meg;
- ha az ingatlan hasznosítása az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog – így különösen bányászati jog – gyakorlásához szükséges, vagy azt segíti elő;
- ingóságok hasznosítása esetén, ha azok együttes forgalmi értéke a bruttó 25 millió forintot nem haladja meg;
- ha a hasznosítással érintett terület nagysága az 50 négyzetmétert nem haladja meg.
Egy másik módosítással a kormány „olyan védett természeti területeken fekvő állami tulajdonú ingatlanok értékesíthetőségének lehetőségét teremti meg, amelyek értékesítési potenciállal rendelkeznek”.
A kisajátítás után visszamaradt, korlátozottan hasznosítható, kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített ingatlanoknál bővítenék az ingyenes vagyonjuttatásra jogosultak körét az adott településen már ingatlan tulajdonnal rendelkező személyekkel.
A javaslat része még, hogy az örökös és végintézkedés nélkül elhunyt személyek hagyatékát képező ingatlanok - a termőföldek kivételével - és az ahhoz tartozó ingóságokat az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat örökölné.
Nagy Márton miniszter szerint a törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi joggyakorlói pozíciójának megerősítésével egységes, centralizált tulajdonosi joggyakorlási rendszert hoz létre az ingatlanok tekintetében.