Jó hír, hogy a Posta korszerűsödik. Az illetékesek időben léptek. A napilapok kézbesítését abbahagyták, több száz hivatalt bezárnak, 1200 embert elbocsátanak. A menedzsment szerint a szolgáltatási színvonal marad, amit továbbra is élvezhetnek az ország minden pontján a lakossági és az üzleti partnerek. Mindenki hatékonyat és modernet kap, a 21. század követelményeinek megfelelő üzletmenetet és szolgáltatási színvonalat, miegymást. Arról nincs hír, hogy ez az 1200 akkor eddig mit keresett ott.
A korszerűség május 31-vel szintet lép. A „működés racionalizálása okán (…) a hírlapok értékesítése megszüntetésre kerül a postai hálózatban”. Magyarán a postákon június elsejétől egyáltalán nem lehet majd újságot vásárolni, innen biztosan nem kerül bele újság az olvasó kezébe. A döntéssel 546 postán szűnik meg az újságok értékesítése, ahol eddig több mint 600 féle hírlapot lehetett kapni. A postákon hetente több tízezer különféle sajtóterméket adtak el egyébként, így júniustól jelentősen szűkül a magyar sajtó értékesítési lehetősége. És igaz ugyan, hogy több mint ötven éve végez efféle tevékenységet a Posta, kimagasló szakmai tapasztalattal, mondván, hogy „a legmagasabb szakmai színvonalon biztosítjuk, széles lapválasztékkal a vásárlói igényekhez igazodó, több száz féle lapot forgalmazunk postai árusító helyeinken”, de ez nemsokára a múlt.
Az új irány már látszik, az értelme pedig körvonalazódik. A Magyar Hang felkutatta, hogy 2019-ben például 8.6 milliárd forint bevétele volt a Postának a lapterjesztésből. Mint írja, a hírlapfogalmazás megszüntetése azért is meglepő, mert a 2021-es üzleti évet 220 milliárdos nettó árbevétel mellett közel 14 milliárdos adózott eredménnyel zárta az állami cég (a tavalyi mérleg csak májusban várható). A Magyar Hang azonban nem elégszik meg a száraz adatokkal, szociális demagógiával is piszkálja a Postát. „Jó kérdés – írja -, mi lesz a sorsa azon postai dolgozóknak június elsejétől, aki eddig a hírlap és egyéb termékek árusítással foglalkoztak. A vezetőknek mindenesetre nem kell aggódniuk – a harminckét postai vezető 2022 első három negyedévében összesen bruttó 1,23 milliárd forintot kapott, prémiumokkal és egyéb juttatásokkal együtt (a negyedik negyedév adatait nem töltötték fel honlapjukra), 2021-ben pedig bruttó 1,46 milliárdot fizettek ki nekik. A Magyar Posta vezérigazgatója, Balczó Barnabás havi bruttó 5 milliós fizetésével tavaly még lekörözte a miniszterelnököt is, ráadásul a fizetését kiegészíti a havi bruttó 650 ezer forintos igazgatósági honoráriuma és béren felüli juttatásai is.”
Na és akkor mi van? Talán nem érdemli meg?
És hogy honnan fúj a szél? „A váratlan döntés több kiadónak okoz jelentős bevételkiesést. A Magyar Hang még a szerencsések közé tartozik: az utóbbi időben a szabadárusításra szánt példányaink kevesebb, mint két százaléka jutott a postai árushelyekre, de vannak olyan kiadóvállalatok, ahol jóval nagyobb az arány, magyarán nagy példányszámban értékesítettek a postákon. És van még egy piaci szegmens, amelyet még jobban érint ez a döntés: ezek a színes naptárak és időszaki kiadványok piaca. Itt évente százmillió forintot is meghaladó forgalmat értek el egyes erre szakosodott kiadók, de most kereshetnek új értékesítőhelyet maguknak.”
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a Posta lemondott volna nyomtatott termékek hatékony értékesítéséről. Ha újságokat nyereséggel már nem is forgalmaz, a bélyegről viszont úgy gondolja, az az ő műfaja. „A Magyar Posta bélyegkiadásainak célja, hogy értéket közvetítsen és ezeket az értékeket minden magyar ember számára elérhetővé, hozzáférhetővé tegye. A pápa látogatásának tiszteletére a Posta tematikus személyes bélyeget bocsát forgalomba”. Mert „a Szentatya látogatása nagyon fontos esemény nemcsak a katolikusoknak, hanem minden magyarnak határon innen és túl, ezért döntött így a vállalat”. Mi több, még a piaci érzék sem szorul háttérbe: „A pápa tematikájú bélyegek hazánkban és nemzetközi viszonylatban is igen népszerűek. A pápalátogatások alkalmával a Magyar Posta már hagyományosan bélyeget bocsát ki az alkalomhoz illően.”
A lapok a Szentatya látogatásáról, de más fontos eseményekről is beszámolnak, ráadásul nagyobb felületen, mint egy bélyeg. Ami talán ugyancsak nem lehetne érdektelen a Postának, ha valóban az a feladata, hogy értéket közvetítsen és ezeket az értékeket minden magyar ember számára elérhetővé, hozzáférhetővé tegye.
(Címlapkép: Béli Balázs/Alfahír)