Klasszikus szereposztás; ez jutott eszünkbe, amikor a környékbeli lakosokkal, településvezetőkkel beszélgettünk. Megelevenednek régi film élményeink, amikor a vadnyugaton a földesúr átgázolva mindenen érvényesíti törvényesnek mondott jogait a kisváros lakosai fölött. A legendákban ilyenkor rendszerint megjelenik egy maszkos hős és igazságot szolgáltat, jelen történetünkben viszont a közösségek csak egymásra számíthatnak.
A Bakony lábánál lévő apró falvakat idén februárban érte a hír, hogy a Gúttamási épületeitől mindössze 780 méterre megnyitnának egy robbantásos külszíni fejtési technológián alapuló dolomit bányát. A cég annak függvényében kapta meg a bányajogot a Bányahatóságtól, hogy beszerzi a szükséges környezetvédelmi engedélyeket. Nem árulunk zsákbamacskát, a megyei kormányhivatal környezetvédelmi hatóságától megkapta a vállalkozó a szükséges engedélyeket, ugyanakkor ezzel mégsem került közelebb a kitermelés megkezdéséhez.
A Bakonyban több bánya is működik, így például a közeli Iszkaszentgyörgyön is fejtenek ki betongyártáshoz fontos dolomitot. Azonban Gúttamásitól eltérően ott kialakították a szükséges infrastruktúrát annak érdekében, hogy amennyire lehetséges, csökkentsék a termeléssel járó káros hatásokat, például megépült egy elkerülő út, így nem kell a településen áthaladni a kamionoknak.
Gúttamási és Bakonykúti közelében még a rendszerváltás előtt működött bánya, amit a helyi TSZ üzemeltetett, azonban az jórészt az itteniek igényeit szolgálta ki, és elkerülő úton folytatták a szállítást. Nagyjából 10 esztendővel ezelőtt ismét volt kísérlet arra, hogy megnyissák a termelést, azonban a projekt elbukott a nem megfelelő útviszonyok miatt. Ugyanis a bányatelep csak egy földúton közelíthető meg, ami még az autósforgalmat is nehezen viseli, annak pedig beláthatatlan következményei lennének, ha naponta félszáz alkalommal dübörögnének rajta végig a több tonnás monstrumok.
A hatóság hallgat
Idetartozik, hogy az említett földút használatához önkormányzati engedélyre van szükség (amit Gúttamás-Isztimér nem adott meg), márpedig enélkül bajosan juthatnak el a szállítmányok a bányából. Ez a tény felveti, hogy ennek tudatában miért is bólintott rá első fokon a beruházásra a Fejér Megyei Kormányhivatal? (Kérdéseinkkel még a múlt héten megkerestük a Hivatalt, azonban cikkünk megjelenéséig a megígért válaszokat még nem kaptuk meg).Persze az engedélyt kiadó hivatal nemcsak a rossz állapotban lévő körülbelül egy kilométer hosszú földúttal nem számolt, de az itt élők életét is hátrébb sorolta, mint a beruházó anyagi érdekeit. Utóbbi viszont annyira nem is olyan nagyon sok. A beruházó a 2026. december 31-ig megkapott környezetvédelmi engedélyében 50 ezer tonna/év termelést rögzített, és a szállítás során a korlátozások miatt maximum 15 tonna össztömegű teherautókat terveznek használni, amelyek fordulóként 7,5 tonna dolomitot szállítanának. Egy nap legfeljebb 200 tonnát termelnének, ami 27 szállítmánynak felel, így naponta akár 54 alkalommal is végigdüböröghetnek a falvakon a nehéz járművek. Azonban, ha egy kicsit utána számolunk, hét és fél tonna dolomit ára néhány tízezer forint, amiből nyilvánvalóan le kell vonni az üzemanyagköltséget, útdíjat. Nem sok marad. Hacsak nem kezdik el növelni a kamionok teherrakodását vagy épp a kamionoknak a számát, amit nyilván nem fog ellenőrizni senki sem, mint ahogy azt sem, hogy a kiadott környezetvédelmi engedélyben ilyenek szerepelnek, hogy "erős szélben a tevékenységet szüneteltetni kell".
Pedig nem ártana most a bevételeken túlra is tekinteni, mert ez a környék valóban megérdemli a védelmet (arról, hogy mégis mit remél a beruházástól, megkérdeztük a tulajdonos Rencz Gézát, aki viszont nem akart nyilatkozni lapunknak).
Bakonykúti - négy baba érkezik
Marics József Fejér megye legkisebb településének a polgármestere, Bakonykútin mindössze 142-en élnek. Azonban a falu élő, sőt gyarapszik. A településvezető büszkén mesélte lapunknak, hogy Bakonykúti négy baba világrajövetelét várja a közeljövőben, így a lélekszám még tovább növekszik. Felidézte, 2000-ben még csak 104-en éltek a településen, azonban az itt őrzött nyugalom, a jó közösség miatt egyre többen költöznek a faluba, hogy itt alapítsanak családot. Ám a csodálatos környezetben fekvő település határától néhány száz méterre most alkalmanként 600 kilogramm robbanószerrel külszíni fejtést terveznek végezni.
Marics József viszont biztosított minket: a falvak lakosai egy emberként szólaltak fel bányaberuházás ellen.
Helyi civilszervezetek egyébként arra figyelmeztették az engedélyt kiadó kormányhivatalt, hogy a kitermelés ellentétes a térség településfejlesztési koncepciójával, ami az öko/aktív turizmusra és minőségi vendéglátásra épül. Ehelyett, amennyiben jogerőre emelkedik a határozat, a jövőben Bakonykúti védettséget élvező temploma előtt naponta 200 tonna dolomitot fognak elszállítani.
Ketyeg az óra
Isztimér (Gúttamási közigazgatásilag idetartozik) önkormányzata is megtámadta a határozatot. A fellebbezés eredményeként nem emelkedett másodfokra az engedély, hanem további 21 napig meghosszította a kormányhivatal az elsőfokú eljárást, azonban az idő vészesen fogy.Gúttamási - amiért megéri kockáztatni
Gúttamásiban megközelítőleg 150-en élnek - közölte lapunkkal Orbán Tibor Nesztor a falu első embere. Felidézte, hogy a testület több alkalommal is foglalkozott a beruházással, és megfontolt döntést hozott, amikor azt elutasította, de abbeli értetlenségnek is hangot adott: annak ellenére, hogy Isztimér megtagadta az úthasználatot, az engedélyt megkapta a kormányhivataltól a vállalat.
"Engem a lakosság választott, én a lakosság érdekeit képviselem, és mivel mindkét közmeghallgatáson a helyiek 95 százaléka tiltakozott a beruházás ellen, ezért nem támogathatom azt"
- jelentette ki Orbán Tibor Nesztor.
Barcsa-Turner Gábor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egyik országos vezetője is az egyike azoknak, akik az elmúlt időszakban pont az itt tapasztalható nyugalom miatt költöztek Gúttamásiba.
Megdöbbentő, hogy ilyen gyönyörű falvakat tönkre lehetne tenni úgy, hogy mindez elvileg jogszerű - fogalmazott lapunknak Barcsa-Turner Gábor.
"Nem azért költöztem ide áldott állapotban lévő feleségemmel, hogy egy bánya porát, zaját legyünk kénytelenek elviselni. Amit nem értek, hogyha az összes érintett önkormányzat megtiltotta, hogy az útjait használják a kőhordó kamionok, akkor egyrészről miért kapálózik még a vállalkozó, illetőleg mit számít egy környezetvédelmi, vagy bármilyen engedély, ha egyébként nem tudja elszállítani a kitermelt követ a bányából?"
- osztotta meg felháborodását.
Mint mondta, nagyon sok tiltakozó akcióban vett már részt, ahol sok mindent kockáztatott,
"de ez most más, hiszen a közvetlen életterünkről van szó",
tette hozzá Barcsa-Turner Gábor.
Tegyen egy sétát a nyugalom szigetén:
Isztimér, Kincsesbánya, Fehérvárcsurgó, Iszkaszentgyörgy, Gúttamási és Bakonykúti lakossága most abban reménykedik, amit Marics József is elvár:
"győzzön a józan ész, és a hatóság számára fontosabb legyen az itt élők nyugalma, mint egy cég profitérdeke".