A bruxinfo.hu értesült arról először, hogy az Európai Bizottság (EB) illetékes főigazgatóságának megítélése szerint a magyar hatóságok eltértek a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoktól, amikor közvetlenül, pályáztatás nélkül adtak megbízást a Roszatomnak a paksi atomerőmű kibővítésére.
A honlap információi szerint Brüsszel valószínűleg csütörtökön fog hivatalos felszólító levelet küldeni a Fidesz-kormánynak, amelyben a beruházással kapcsolatos összes folyamatban lévő, vagy tervezett beszerzés felfüggesztésére szólít fel.
S teszi mindezt nem is alaptalanul.
A legfontosabb pont, hogy az Orbán-kormány úgy kötött Oroszországgal egy kormányközi megállapodást, hogy azt nem előzte meg közvetlen, nyílt pályáztatás, ami viszont sérti az EU közbeszerzési szabályait.
A Bizottság azzal érvel, hogy a nemzetközi megállapodásokban rögzített kötelezettségek a gyakorlatban nem írhatják felül az EU-szerződésben lefektetett alapelveket. Következésképpen,
az uniós tagállamok által kötött nemzetközi megállapodásoknak is tiszteletben kell tartaniuk a közbeszerzési szabályoknál alkalmazott olyan alapelveket, mint a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az egyenlő elbánás és az átláthatóság, márpedig a második Orbán-kormány kizárta a versenyből az uniós tagállamokat.
Sőt, ezenfelül, ahogy a bruxinfo.hu arra is emlékeztet, hogy
Magyarország a kormányközi megállapodáson keresztül hozzáférést biztosít egy harmadik országnak, jelen esetben Oroszországnak a magyar és így az uniós közbeszerzési piachoz, miközben kizár az áruk és a szolgáltatások nyújtásának lehetőségéből más harmadik országokat és uniós tagállamokat is. Ez pedig ellentétes lehet a Szerződéssel.
Elzbieta Bienkowska, az EB belső piacok működéséért felelős biztosa kimondta:
a magyar kormánynak nem volt joga pályáztatás nélkül a Roszatomnak adnia a paksi bővítési beruházást. Ez viszont a bővítéssel kapcsolatos másik kötelezettségszegési eljárásra, a tiltott állami támogatással kapcsolatos vizsgálat eredményére is hatással lesz – nem is csoda, hogy elhalasztották a döntés meghozatalát.
Sőt, a Népszabadság információi szerint egy harmadik, a paksi szerződések titkosítását érintő ügyben is vesztésre áll a kormány.
Lázár János a lapnak egyébként elismerte brüsszeli döntést, ugyanakkor jelezte, hogy még nem kapott hivatalos döntést erről.
Nincs okunk aggodalomra. A birtokunkban van egy papiros, amelyet José Manuel Baroso volt európai bizottsági elnök írt alá 2014-én január 14-én. E nélkül nem tudtuk volna megkötni a szerződést – fogalmazott politikus, aki azt is hozzátette, hogy
„állnak a kötelezettségszegési eljárás elébe, és mint ahogy korábban az üzemanyag-szerződés, illetve a műszaki felelősség ügyében, úgy ezúttal is készek az egyeztetésre, és bíznak abban, hogy végül megoldásra jutnak”.
Mivel a bővítés – ebben a formában – inkább volt politikai, semmint szakmai döntés, ezért most joggal foghatja a fejét a kormányzat. Jó esetben csak nem az oroszok száz százalékos részvételével valósul meg a projekt, rosszabbikban sehogy, vagy csak jóval később.
Sajnos abban a szerencsétlen helyzetben vagyunk,
hogy az Orbán-kormány alternatíva nélkül állt a nukleáris kapacitás bővítése mellett,
sőt már hozzányúlt az oroszok által felkínált hitelhez is.
Ezzel párhuzamosan azonban a magyar energiamix teljesen kiüresedett. Emlékezhetünk a Fidesz napsugáradójára, de arra is, hogy a szélerőművek építésére sem írtak már ki évek óta pályázatot. A hatósági ár miatt Brüsszelben nemsokára szintén elbukó rezsicsökkentés fenntarthatatlanságának következtében elmaradtak az épületek energia hatékonysági felújításai is.
Ugyanakkor az olcsó import villamos áram miatt a modernebb magyar erőművek nem működnek, a régiek élettartama viszont nemsokára lejár, így ebből a szektorból is óriási kapacitás hiány várható.
S az már csak a hab a tortán, hogy a pusztán csak a migráns helyzettel foglalkozó Szijjártó Péter-féle külügy töketlenkedése miatt hazánk földgázellátása is veszélybe került, ugyanis 2018-tól az oroszok nem fognak Ukrajnán keresztül földgázt szállítani a kontinensre, miközben az Északi Áramlat 2 megépítésének következtében a keleti gázt nyugatról vásárolhatjuk majd.