A szavazatok több mint 99 százalékának összeszámlálása alapján a Sziriza a voksok 36,3 százalékát szerezte meg, aminek köszönhetően 149 parlamenti képviselői helyhez jut a 300-ból.
Antonisz Szamarasz görög kormányfő pártja, az Új Demokrácia (Nea Dimokratia - ND) 8,5 százalékponttal Alekszisz Ciprasz pártja mögött lemaradva a szavazatok 27,8 százalékát szerezte meg.
Ciprasz valószínűleg már hétfőn leteszi a miniszterelnöki esküt, és legkésőbb szerdára összeáll a kormány - közölték a párt tisztségviselői. A pártvezető hétfőn találkozik Panosz Kammenosszal, a jobboldali Független Görögök pártja (ANEL) vezetőjével, hogy tárgyaljon egy lehetséges koalícióról - tették hozzá.
Az ANEL a voksok mintegy 4,7 százalékát szerezte meg. Ciprasz találkozni akar az Európa-barát, balközép To Potami (A Folyó) párt vezetőjével, valamint a kommunista párt (KKE) tisztségviselőivel is. A To Potami a voksok 5,9 százalékát szerezte meg és a KKE is hasonló eredményt ért el.
"A görög nép történelmet írt"
Az új görög kormány újra fogja tárgyalni a nemzetközi pénzügyi segély feltételeit, hogy azok "igazságosak és mindkét fél számára előnyösek legyenek" - jelentette ki vasárnap Alekszisz Ciprasz, a Szirizia vezetője. Hozzátette, hogy mindazonáltal el akarja kerülni "a kárt okozó összeütközést" Athén európai partnereivel.
A Sziriza választási győzelme fontos jelzés a változófélben lévő Európának, azt jelenti, hogy a Görögországnak hitelező nemzetközi trojka (az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank) a múlté. "A görög nép ma történelmet írt, az ország búcsút int a megszorításoknak és a megaláztatásnak. De győzelmünk kedvez más európai népeknek is, amelyek harcolnak a megszorítások ellen. A legfontosabb célunk, hogy hazánk és népe visszanyerje méltóságát" - tette hozzá több ezer ember előtt az Athéni Egyetem terén.
A Sziriza különböző tisztségviselői korábban elmondták, hogy szeretnék fél évre befagyasztani a pénzügyi mentőcsomag folyósítását, valamint az annak feltételéül szabott megszorító intézkedéseket, és csak utána kezdenének tárgyalni a hitelezőkkel az új feltételekről. A Görögországnak nyújtandó 240 milliárd eurós pénzügyi segély utolsó részlete február végén esedékes, de csak abban az esetben kapja meg az ország, ha továbbra is teljesíti a megszabott feltételeket - jegyezte meg a Reuters hírügynökség.
"Nem lehet megúszni a görög program újratárgyalását"
A belga pénzügyminiszter lát lehetőséget a görög pénzügyi mentőprogram feltételeinek újratárgyalására, a brit miniszterelnök viszont kijelentette, hogy a baloldali Sziriza párt vasárnapi választási győzelme "gazdasági bizonytalanságot" fog teremteni Európában. Az európai baloldali pártok üdvözölték az eredményt, szerintük az arra utal, hogy az Európai Uniónak változtatnia kell gazdaságpolitikáján.
„Tárgyalhatunk a módozatokról, az adósság átütemezéséről, de az vitán felül áll, hogy Görögországnak tiszteletben kell tartania a monetáris unió szabályait, mert lehetetlen alapjaiban megváltoztatni a dolgokat” - jelentette ki Johan Van Overtveldt belga pénzügyminiszter egy sajtónyilatkozatában.
Az a tény, hogy Overtveldt kész fontolóra venni bizonyos változtatásokat a görög pénzügyi mentőprogramban az azt elutasító Sziriza győzelme fényében, arra utal, hogy már nem megkérdőjelezhetetlen a megszorításokat mindenképpen előtérbe helyező politika - állapította meg az AP amerikai hírügynökség.
David Cameron brit kormányfő azt írta a Twitteren, hogy „a görög választások bizonytalanságot fognak kelteni Európában. Emiatt kell Nagy-Britanniának ragaszkodnia a saját tervéhez, biztonságot teremteni belföldön.” Az Egyesült Királyság uniós tagsága az egyik fő téma lesz a májusi brit parlamenti választások kampányában.
Az Európai Parlament szocialista frakciója vízválasztónak tekinti a Sziriza győzelmét. „Nem tabutéma többé a görög adósság újratárgyalása” - állapította meg Gianni Pittella, az EP szocialista frakcióvezetője.
Az EP kereszténydemokrata, jobbközép irányzatú néppárti frakciójának német delegációvezetője, Herbert Reul viszont elutasította a görög adósság részleges elengedésének a gondolatát.
Jens Weidmann, a német jegybank elnöke azt mondta: reméli, hogy az új görög kormány nem tesz teljesíthetetlen ígéreteket. Amíg Görögország nem teszi rendbe pénzügyeit, addig a mentőprogram bármilyen megváltoztatásának csak rövid távú hatása lehet - tette hozzá.
Michel Sapin francia pénzügyminiszter ugyanakkor már korábban is azon a véleményen volt, hogy az EU-nak nyitottnak kell lennie a tárgyalásokra arról, hogy vagy ütemezzék át a görög adósságot, vagy hosszabbítsák meg a segélyprogram határidejét.
Elemzők szerint a görög választási eredmények következményeként az Európai Uniónak kompromisszumot kell találnia a Szirizával, és olyan engedményeket kell tennie, amelyeket több ország, például Németország is, nehezen fog lenyelni. Az egyik meg nem nevezett elemző szerint "lesz sok feszült pillanat" Athén és Brüsszel között, egy másik szerint "nem lehet megúszni a görög program újratárgyalását". Az EU reakcióinak első jelei már hétfőn látszanak majd az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácskozásán, amelyen a fenntarthatatlan görög adósságszint lesz a fő téma.