A képen látható gyerekek már bőven túl vannak a hetvenedik, talán a nyolcvanadik életévükön is. Hét évtizede üldözték el őket Németországba - ám új hazájuknak csak most jutott eszébe, hogy ők is szenvedtek azokban az esztendőkben.
A német szövetségi közigazgatási hivatal honlapján megjelent tájékoztató szerint a 2500 eurós (775 ezer forint) egyszeri juttatás azoknak jár, akiket német állampolgárságuk vagy nemzetiségük miatt 1939. szeptember 1-je és 1956. április 1-je között "idegen hatalom által", erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszermunkára fogtak.
A kárpótlás csak civilként végzett kényszermunka után jár, a hadifogolyként végzett kényszermunka nem jogosít a juttatásra. A kárpótlást kényszermunkás, illetve elhunyt kényszermunkás özvegye vagy gyermeke kaphatja meg.
A kárpótlást igényelni kell a szövetségi közigazgatási hivatalnál. A kérelemhez szükséges csatolni a kényszermunka végzését igazoló dokumentumokat. A kérelmet 2017. december 31-ig lehet eljuttatni a hivatalhoz.
A német állam humanitárius gesztusának szánt jelképes összegű kárpótlásról a szövetségi parlament (Bundestag) döntött tavaly novemberben a 2016-os költségvetési törvény elfogadásával. A jogszabályhoz a Bundestag költségvetési bizottsága által benyújtott módosítással összesen 50 millió eurót különítettek el erre a célra. A tervek szerint az idén 20 millió eurót, jövőre és 2018-ban 15-15 millió eurót fizetnek ki.
A Bundestag a német elüldözöttek szövetségének (BdV) évtizedes követelésére határozott a kárpótlásról.
A BdV adatai szerint
több millió embert hurcoltak kényszermunkára német állampolgársága vagy nemzetisége miatt.
A második világháború után, 1947-ben - a kárpótlási jogosultság alól kivont hadifoglyokkal együtt - nagyjából 4 millióan lehettek.
A BdV adatai alapján Magyarországról mintegy 30-35 ezer német nemzetiségű civilt hurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba. A málenkij robot néven is ismert kényszermunkára kötelezettek között 30 ezer erdélyi szász, valamint 33 ezer bánsági és 5 ezer szatmári sváb is lehetett.