Nominálisan egyre csak hízik a bérek közti különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb átlagos nettó bér között Magyarországon. Arányait tekintve 80 százalékkal is többet ér a budapestiek munkája a Szabolcs megyeiekénél - mutat rá összesítésében a KSH adatai alapján az mfor.hu.
Továbbra is növekszik a bérszakadék Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között. A főváros 2011-es nettó átlagbére megegyezett a tavalyi szabolcsi keresettel.
Budapesten a tavalyi évet tekintve az átlagos nettó fizetés 334 238 forintot tett ki, amivel szemben a legkeletibb megyében csak 184 238 forint volt átlagosan a munkabér:
Az átlagos 200 ezer forint alatti nettó fizetés 3 megyét jellemzett tavaly (a két évvel ezelőtti 7 megye után). Ezek növekvő sorrendben: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Nógrád megye.
A fővárosban azonban már tavalyelőtt is meghaladta a 300 ezret az átlagos nettó bér. Budapest után Győr-Moson-Sopronban visznek haza a legtöbbet, 278 899 forintot átlagosan, míg harmadik helyen pedig Komárom-Esztergom megye áll a maga 266 261 forintjával. Utóbbi egyébként helyet cserélt a korábbi bronzérmes Fejér megyével.
Ehhez képest egyes vidéki megyékben a bérnövekedés ezt is megugrotta: Tolnában 12,7 százalékkal, Zalában 11,1 százalékkal emelkedtek a bérek, de ez Jász-Nagykun-Szolnok megyében is 10,8 százalékot tett ki.
Az elemzésben ugyanakkor hozzáteszik, hogy nem igaz, hogy az alacsonyabb fizetések miatt szolidabb árak jellemeznék a boltokat, például a szabolcsiak esetében. Vagyis tévhit, hogy a fogyasztói, így az élelmiszerárak igazodnának a régióban elérhető fizetésekhez.
A 2020-as 3,3 százalékos infláció pedig bizonyos, az országos átlagtól elmaradó megyékben jelentősen visszavetette a reálbér növekedését.