A Helsinki Bizottság jogászai két blogposztban is - itt és itt - vizsgálták a Gruevszki-sztori törvényi oldalát, ezeket foglaltuk össze.
A tranzitzónában kellene várakoznia?
Magyarországon hivatalosan jelenleg is „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” van. A menekültügyi törvényben világosan szabályozva van, hogy milyen körülmények esetén lehet bevezetni/fenntartani ezt az állapotot, a rendőrség statisztikáiból viszont egyértelműen kiderül, hogy jelenleg ezek a feltételek nem teljesülnek. Ahhoz, például hány menekültre lenne szükség ehhez, itt olvashat bővebben is, mi most visszatérünk inkább a Gruevszki-ügyhöz.
Ebben a válsághelyzetnek nyilvánított állapotban a kivételesnek szánt menekültügyi szabályok főszabályként értelmezendők. Az egyik ilyen, hogy a menedékjogi eljárást a röszkei vagy a tompai tranzitzónában kell lefolytatni, a döntést ott kell megvárnia a menedékkérőnek. Kivételt képez, ha valaki legálisan tartózkodik Magyarországon, ez esetben értelemszerűen nem kell a tranzitban üldögélnie, a hatóságokra várva. Kik lehetnek ilyenek? Például olyan közel-keleti egyetemisták, akik érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, de már nem szeretnének visszatérni a hazájukba, mert valamilyen oknál fogva veszélyben lennének ott.
Az egyik kérdés tehát az, hogy Nikola Gruevszki legálisan tartózkodik-e itt? A hírek szerint macedón útlevelét bevonták, márpedig macedón személyivel a törvények szerint nem lehet csak úgy átlépni a magyar határon, a törvény és a gyakorlat alapján a tranzitzónába is csak szerbiai várakozás után juthatna be.
Biztonságos származási ország
2015 óta az uniós tagjelöltek biztonságos származási országként vannak elkönyvelve, tehát a hatályos magyar törvények szerint Macedónia biztonságos ország, mert 2005 óta EU-tagjelölt. Gruevszkinek ez esetben bizonyítania kell, hogy neki miért nem biztonságos Macedónia, egyébként 2015 nyara óta egyetlen macedón sem kért itt védelmet, mert tudták, hogy nem kaphatnak.
Az is fontos körülmény, hogy Gruevszki hogyan érkezett Magyarországra. Ha nem repülőgéppel, akkor minimum egy harmadik országon is átkelt, ami minden bizonnyal Szerbia volt. Szerbia a magyar szabályok szerint biztonságos tranzitország, ezért az azon keresztül érkező menedékérőknek a gyakorlat szerint szinte soha nem szoktak védelmet adni.
A következtetés: ha egy átlag macedón állampolgár nyújtana be menedékkérelmet Magyarországon, nagy tétben mernénk rá fogadni, hogy nem kapna pozitív elbírálást.
A menedékjogi eljárás
Létezik azonban olyan opció, amivel lehetséges megkerülni a hagyományos menedékjogi eljárást. Ehhez viszont a belügyminiszter, tehát Pintér Sándor kell, akinek van lehetősége menedékjogi védelmet megállapítani. Ha viszont található valamilyen kizáró ok a kérelmezőnél, akkor még ő sem dönthet így. A kétéves börtönbüntetés, amit Gruevszkire kiszabtak, nem tekinthető automatikus kizáró oknak.
Mit mond a kormány?
Gulyás Gergely a Kormányinfón kijelentette, hogy „a magyar állam semmilyen segítséget nem nyújtott ahhoz, hogy Gruevszki elhagyja Macedóniát”. Itt már a megfogalmazás sem teljesen egyértelmű, mert Macedónia elhagyása nem egyenlő a Magyarországra való belépéssel.
A Fidesz-kormány fogadta el a határzáras büntetőszabályokat, amikben kimondják, hogy bűncselekmény a határzár megsértése. A szabálytalanul belépőket az ország egész területéről a határzárhoz kell visszavinni.
Ahogy írtuk már, ahhoz viszont, hogy Gruevszki macedónként szabályosan érkezhessen, útlevélre lett volna szüksége. Így kizárólag a belügyminiszter engedélyével léphetett be Magyarország területére legálisan – ha csak valamelyik állam nem állított ki neki egy útlevelet, a bevont macedón okmány helyett. Gulyás kijelentése tehát nem lenne hazugság, csak elhallgatná az ügy egyik kulcsfontosságú részletét.
A miniszter azt is elmondta, hogy Gruveszki egy Macedónián kívüli magyar külképviseleten tett szándéknyilatkozatot a menedékkérelem benyújtására, ezt kormányközleményben is leírták.
Ez viszont már erősen sántít. A hatályos magyar törvények alapján nem lehet külföldi országok magyar külképviseletein védelmet kérni, sőt, ebben az esetben a szándéknyilatkozat fogalmát sem ismeri a magyar jog.
Macedónia azóta már kérte Gruevszki kiadatását – pontosabban a jelenlegi macedón miniszterelnök ezt nyilatkozta – azt nem tudjuk, hogy hivatalosan is így tettek-e. Ehhez tartozik, ha Gruevszki benyújtotta a menedékkérelmet, akkor a menedékjogi eljárás lezárásáig a kiadatási eljárást el sem lehet kezdeni.
(Fotó: MTI)