Nincs pénze a balatoni önkormányzatoknak vízimentőre

Nincs pénze a balatoni önkormányzatoknak vízimentőre

Egyetlen vízimentő a szezonra négymillióba kerül. A NER ugyan megszerezte a Balaton legtutibb helyeit, de az önkormányzatoknak mégsem csúsztatnak legalább annyit, hogy fizetni tudják a vízimentőket.

Két éve folyamatosan csökken a vízimentőt foglalkoztató önkormányzatok és strandok száma – írja a Népszava a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata (VMSZ) statisztikái alapján.

A vízimentők foglalkoztatása a fizetős strandokon kötelező, de bizonyos létszám felett a szabadstrandokon is előírás. A balatoni strandok kétharmadán a szabályok szerint dolgoznia kellene vízimentőnek, de messze nem ekkora lefedettség.

Az elmúlt öt évben a csúcsot 2021 jelentette, akkor 30 település 61 strandján dolgoztak a VMSZ szakemberei, idén viszont csak 24 település rendelte meg szolgáltatásukat 44 strandra

- hívta fel a figyelmet a napilap.

Egy vízimentő (a VMSZ ajánlata alpján) öt éve 15 ezer forint plusz áfába, vagyis 19 ezer forintba került egy napra, idén a tarifa már 34 ezer plusz áfa, azaz 43 ezer forint. Egyetlen vízimentő a szezonra nagyjából négymillió forintjába (felszerelésekkel, szállással együtt négy és félmillióba) kerülhet a fenntartó önkormányzatnak, de több olyan strand is van, ahol két vízimentőt is alkalmazni kell – ez hiába kötelező, az önkormányzatok semmilyen támogatásra nem számíthatnak, maguknak kell kigazdálkodniuk.

Ez nem mindig sikerül, a balatonfenyvesi nagystrand például júniusban néhány hétre mentő nélkül maradt, az önkormányzat ugyanis nem kapott olyan ajánlatot, amit ki tudtak volna fizetni. Ekkor táblával is figyelmeztették a strandolókat, hogy csak saját felelősségükre használhatják a fürdőhelyet.

Címlapkép: Vízimentő az alsóörsi strandon 2020. augusztus 13-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán