A lapunkhoz eljuttatott lista szerint két oszlopban szerepelnek a szavak és kifejezések, aszerint, hogy „használható”, és „NEM használható”. A több mint száz pontból álló gyűjtemény olykor ellentmondásokba is ütközik, például:
Nem lehet azt mondani, hogy „rászoruló”, mert ilyenkor a „segítségre szorulót” kell alkalmazni. Pár sorral lejjebb azonban a „szegénységben élő” kifejezést tiltják meg, és helyére a „rászorulót, nehéz helyzetben élőt” ajánlják.
A kifejezések egységesítése jól láthatóan azt a célt szolgálja, hogy a minisztérium ne használjon szegénységre, elmaradottságra, betegségre konkrétan utaló szavakat, magyarán inkább kerülgessék a forró kását. Ám sok esetben úgy tűnik, nincs is lényegi értelme a változtatásoknak.
Ilyenek vannak benne:
A lista a következő témakörök szerint oszlik meg, melyeket további alkategóriákra is bontottak:
FelsőoktatásKöznevelésSzociális ügyek, társadalmi felzárkózásEgyházi, nemzetiségi és civil ügyekKultúraCsalád- és ifjúságügySportMiniszterEU
Íme néhány szó, amit nem lehet használni:
tandíj, röghöz kötés, keretszám, reform, spórolás, napközi, esélyegyenlőség, etnikum, kisebbség, felzárkóztatás, fogyatékos, rászoruló, szegénység, szegény, tolókocsi, tolószék, süket, segély, anyaotthon, árva, működési engedély, szekta, kiszervezés, lakosság, kisnyugdíjas, rokkantnyugdíjas, nyugdíjemelés, elöregedés stb.
De mindez nem elég: vannak olyan ajánlott kifejezések is, melyeknek nincs rossz alternatívájuk. Tehát használatuk csak úgy általában lehet javasolt, mint valami propagandagépezet motorja. Ilyen a „hatékony felsőoktatási képzések”, a „változatlan állami támogatás”, a „hozzáférést mindenkinek biztosítjuk”, a „duális, gyakorlatorientált képzés” stb.
A listát ide kattintva tölthetik le.