Miközben zajalanak a bérviták két fideszes politikus benyújtott egy olyan törvényjavaslatot, ami szintén az aktív munkavállalók ellen van, mivel valószínűsíthető, hogy ez a lépés hozzájárul a bérek alacsonyan tartásához. A benyújtást, mivel képviselői indítvány volt, nem előzte meg széleskörű társadalmi konszenzus, nem egyeztettek semmilyen szakmai szervezettel, egyszerűen csak eszükbe jutott, hogy kellene egy ilyen is. A parlamenti vitát lefolytatták, így - bár az ellenzék támogatása nélkül - jövő héten akár kész törvény is lehet a javaslatból.
Cseresnyés Péter államtitkár szerint
"több tízezer, vagy reméljük, még annál is több"
nyugdíjas térhet vissza a munkába.
Úgy tűnik, a munkaerőhiány megoldására nem a fiatalok megtartását, és külföldről való visszacsábítását látja a kormány a legideálisabbnak, hanem a már megérdemelt szabadságukat töltő nyugdíjas réteget célozzák meg.
A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban, nem csak Magyarországon, de általában az elöregedő európai társadalmakban felmerülnek viták, hogy meddig tartható fent egyáltalán, mikor egyre több eltartott jut egyre kevesebb eltartóra. A probléma pedig már az ajtón kopogtat, hiszen már most látszik, hogy a nyugdíjas társadalom nagy része próbál visszatérni a munkaerőpiacra, hiszen az állami nyugdíj nem képes fedezni azt, amire egy XXI. századi nyugdíjasnak szüksége van, és a nyugdíjba lépéssel járó életszínvonal minőségének romlását nehezen élik meg ezek az emberek.
A KSH felmérése szerint, a már öregségi nyugdíjukat töltők ötöde folytatta volna a munkát, addig az 50. életévüket betöltött, de aktív munkavállalók 41 %-a nyilatkozott úgy, hogy a nyugdíjkorhatár után is dolgozni szeretne. A miért kérdésre a válaszadók 90 %-a az anyagi okokat jelölte meg.
Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen nagyanyáink idejében még nem nyílt ki a világ annyira, mint most. Az embereknek sokkal kisebb igényeik voltak, amire elegendő volt a nyugdíj összege, de a világ változik és a jelenlegi nyugdíjakból túlélni lehet, de élni nem.
Mi a cél?
Az, hogy a cégek bárki másnál olcsóbban foglalkoztathassák a nyugdíjszövetkezetek tagjait. Erre az adó- és járulékkedvezmények adnának lehetőséget, mivel a szövetkezeti tagok után egyedül az szja-t kellene leadózni, szociális hozzájárulási adót nem. A legérdekesebb opció, hogy akár Erzsébet-utalvánnyal is kifizethetik a nyugdíjas munkavállalókat, ugyanis a minimálbér összegéig ezt köztehermentesen adhatják számukra.
Melyik munkavállaló ne akarna inkább ilyen feltételekkel foglalkoztatni egy már tapasztalattal rendelkező nyugdíjast, mint egy pályakezdő fiatalt? Ha a várt 100 ezer nyugdíjast visszahozzák a munkaerőpiacra, akár csak részmunkaidős állásba, ami napjainkban a legelterjedtebb a nyugdíjasok foglalkoztatása terén, az az aktív munkavállalók bérének biztos nem fog jót tenni. Ezzel a vállalkozókat ismét helyzetbe hozzák, és a végre lassan beinduló bérnövekedést visszavetheti a nyugdíjas szövetkezetekre szabott kedvezményes bérezés.