Nyújts feléjük védő kart!

Mintegy háromezer 20 és 60 év közötti katonaviselt vagy katonai szakképesítéssel rendelkező hadköteles személyt hívnak be az ukrán hadseregbe Kárpátaljáról a részleges mozgósítás 2015. január 20-án kezdődött negyedik szakaszában. Az orosz–ukrán konfliktus kirobbantása óta ugyan folyamatosan mantrázza a kijevi vezetés, hogy a háború terheiből az ország minden nemzetisége számarányának megfelelően veszi ki részét, a helyzet most mégis az, hogy Kárpátaljáról kétszer annyi embert hívnak be, mint az ország többi területéről. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke nemrég azt nyilatkozta a sorozással kapcsolatban, „reméli”, hogy a magyarok behívása nem lesz aránytalan mértékű. A kiállásnak semmiképpen sem nevezhető közlemény után kiderült, a helyzet sokkal súlyosabb.

 

 

Az  ukrán parlament honlapja szerint a magát a kárpátaljai magyarság egyetlen hiteles érdekvédő szervezetének tartó KMKSZ elnöke a sorozásról döntő parlamenti szavazáson annak ellenére nem vett részt, hogy az ülésen ott volt. Eközben a szervezet a helyzetet a teljes helyi magyarságot megtévesztve azt kommunikálja, hogy képviselőjük „nem szavazta meg” a sorozást. Darcsi Karolina, a KMKSZ kommunikációs titkára is erről írt közösségi oldalán, valamint az MTI tudósításába is ez a megfogalmazás került be. Holott a valóság az, hogy Brenzovics László a döntő pillanatban mégsem nyilvánított véleményt a kérdésben.

 

„Ha Brenzovics László nem merte a magyarság védelmében megnyomni a »nem« gombot, akkor gyávaságát vállalja fel, és ne sunyi, kétértelmű, megtévesztő módon nyilatkozzon! Újfent nyilvánvalóvá vált sajnos, hogy Petro Porosenko frakciójának tagjaként nem lehet a magyarság érdekeit képviselni, nem lehet valaki egyszerre a magyarságot elnyomó ukrán hatalom és a magyar közösség képviselője” – írta közleményében Szávay István, a Jobbik alelnöke, a Nemzetpolitikai Kabinet elnöke. A képviselő felhívta a figyelmet, a Karpatszkij Objektiv nevű ukrán portál közzétett sorozási statisztikájára, melyből valószínűsíthető, hogy a kárpátaljai magyarokat igyekeznek majd golyófogónak felhasználni abban a háborúban, amihez valójában semmi közük. Kárpátalja az egyik legkisebb megye Ukrajnában, 1,25 milliós lakossággal, mégis innen sorozzák be a legtöbb hadkötelest. Míg a többi megyéből a lakosság kb. 0,1 százalékát viszik a frontra, addig Kárpátalján 0,24 százalékot, ami több mint kétszeres szám.

 

 

A megdöbbentő számadatok miatt ismét csak a Jobbik emelt szót. Ahogyan Vona Gábor is fogalmazott az évértékelő beszédében, a Fideszt nem zavarja, hogy magyar embereket küldenek idegen háborúba a mészárszékre, csupán annyit kértek az ukránoktól, hogy ne sokat vigyenek, az MSZP-t pedig egyáltalán nem is érdekli a téma.

 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter január 23-án tett hivatalos látogatást Kárpátalján, de határozott fellépés helyett megint csak annyit mondott, „a magyar kormány szoros figyelemmel követi az Ukrajnában nemrég elrendelt katonai mozgósítás menetét Kárpátalján, és a helyi magyarság képviselőivel közösen ügyel arra, hogy a magyarok összlakosságon belüli arányuknál nagyobb mértékű behívására ne kerülhessen sor”. Szijjártó ráadásul nem először feledkezett meg a kint élő magyarokról, decemberi látogatásán sem vetette fel a kényszersorozással kapcsolatos aggályokat, viszont sikeres találkozóról számolt be a sajtótájékoztatóján. A Jobbik ennél jóval határozottabb kiállást követel, hiszen magyar emberek élete a tét az elkövetkezendő hónapokban.

 

 

Gyöngyösi Márton a magyar delegáció küldötteként szólalt fel az Európa Tanács január 27-i ülésén, ahol az ukrajnai menekültek és lakhelyüket elhagyni kényszerülők helyzetére hívta fel a figyelmet. „Nyilvánvaló, hogy Ukrajna egy humanitárius válság felé tart – ha nem egyenesen egy humanitárius katasztrófa felé. Sőt, a helyzet még az ismertetettnél is rosszabb lehet, ha figyelembe vesszük – ahogy az a jelentésben is áll –, hogy ezek a számok gyakran alábecsülik a valóságot, ráadásul a helyzet romlik, és a válság aggasztó sebességgel eszkalálódik. A statisztikai adatok és a puszta számok mögött hatalmas személyes tragédiák rejlenek. Ezekről volt szerencsém saját tapasztalatokat szerezni, és nem csak valamely résztvevő fél torzító propagandaszólamain és elfogult politikai szereplők szemüvegén keresztül látni a valóságot” – fogalmazott a jobbikos politikus, utalva a Kárpátaljáról menekülő honfitársakra is.