Sajtótájékoztatóján Charles Michel kijelentette, a CETA nagyon fontos a vállalatok, a gazdaság számára. Didier Reynders külügyminiszter pedig jogosnak nevezte a szerződéssel kapcsolatos korábbi vallon aggodalmakat.
Később Paul Magnette vallon kormányfő is megerősítette, hogy egyezségre jutottak.
Tető alá hoztuk a megállapodást, amelyet megküldünk az uniós intézményeknek és az európai partnereinknek. Vallónia rendkívül boldog, hogy meghallgatták a követeléseinket.
A szabadkereskedelmi megállapodást eredetileg a csütörtökre tervezett EU-Kanada csúcsértekezleten írták volna alá, a belgiumi Vallónia tartomány vonakodása miatt azonban a belga szövetségi kormánynak nem volt meg a felhatalmazása az egyezmény aláírására, ezért a találkozót lemondták.
A belga politikusok közötti egyezség részletei egyelőre nem ismertek, de sajtóhírek szerint a dokumentumot már el is küldték az uniós állandó képviseletnek.
Az Európai Unió másik huszonhét tagállama már korábban is kész volt aláírni a szabadkereskedelmi megállapodást, ahogyan a belga szövetségi kormány is, utóbbinak azonban az ország államberendezkedése miatt szüksége volt Vallónia beleegyezésére is. Sokan azzal vádolták a vallon vezetést, hogy belpolitikai célokra használja fel a vétójogát.
A CETA ellenzői szerint ugyanakkor az egyezmény általános deregulációt von majd maga után és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét.
Pávatánc: kint a multik érdekeit védik, itthon már megtagadnák a CETA-t
Láthatóan megzavarodott a magyar külügy. Kedden Szijjártó Péter miniszter Kanadában arról beszélt, frusztrálja Magyarországot, hogy nem született megállapodás az Európai Unió és Kanada között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) aláírásáról, közben államtitkára a parlamentben már arról értekezik, hogy az egyezménynél fontosabb kérdésekkel kellene foglalkozni, hétfőn.