Lejárt az offshore lovagok ideje – harsogta a 2010-es választások előtt a Fidesz és személyesen Orbán is. Ehhez képest a Fidesz kormányzása idején egye-másra bukkanunk olyan offshore cégekre, melyekről több mint gyanús, hogy Orbán Viktor közvetlen környezetéhez köthetők.
Emlékeztető: mi is az offshore?
Offshore cég az olyan vállalkozás, melyet általában egy olyan országban jegyeznek be, ahol kevés adminisztrációval és egy egyszeri vagy éves díjjal gyakorlatilag egy szekrényben és egy faxkészülékkel „elműködhet”. Célja az, hogy a tulajdonosok hazai adófizetést elkerüljék, és/vagy az, hogy a tényleges tulajdonosok személye a közvélemény előtt titokban maradjon.Újra itt az offshore lovagok kora
A Mossack-Fonseca-botrány során már lebukott több fideszes és MSZP-s politikus is. Ekkor derült ki, hogy a Fidesz korábbi képviselője, Horváth Zsolt már parlamenti honatyaként tulajdonosa volt egy ilyen vállalkozásnak, a Fidesz jelenlegi képviselője, Kerényi János felesége és fia is tulajdonosok offshore cégekben, valamint az MSZP korábbi pénztárnoka, Boldvai László egyébként középiskolai tanár felesége is offshore-ozott.
A letelepedési kötvények révén milliárdokat kaszáló cégek ugyancsak ebbe a kategóriába sorolhatók: a Heti Válasz világított rá, hogy a HSSDF nevű vállalkozást a Kajmán-szigetekre, a Rogán Antal propagandaminiszter és Habony Árpád miniszterelnöki nemtudnikicsoda baráti köréhez köthető VolDant pedig Liechtensteinbe jegyezték be.
Habony is súlyos milliárdokat húzhat a letelepedési kötvények árusításából
Habony Árpádra eddig sem volt jellemző a tétlenkedés, ha kapcsolatépítésről és gyanús üzletek bonyolításáról volt szó. Most a Heti Válasznak sikerült újabb, finoman szólva is érdekes ügyleteire fényt derítenie. Izraeli-grúz üzletemberek, letelepítési kötvényekkel seftelő magáncégek, és erőteljes külföldi érdekeltségek. Akad itt bőven olyan részlet, amin akár hónapokig is elcsámcsoghatna és hüledezhetne a fideszes médiabirodalom.
Egy offshore cég ugyancsak nagyot kaszál a magyar közműfogyasztókon. Tavaly nyáron a Népszabadság leplezte le, hogy a magyar közműcégek, majd később az egész magyar pénzintézeti szektor számlázási rendszerét az a Hunguard nevű vállalkozás auditálhatja, amelynek tulajdonosa a Cipruson bejegyzett Javelin Ltd. A cég nevében eljáró „diszkrét vagyonkezelő”, Christos P. Kinanis neve ugyancsak felbukkan a Panama-iratok közt. Nem sokkal később portálunk derítette ki, a Javelin Ltd. mögött ugyancsak feljselik egy fideszes, mégpedig a világhírű feltaláló, Rogán Antal személyében.
A híres feltaláló, Rogán Antal állhat a Hunguard offshore hátterében?
Kedd reggel hozta nyilvánosságra a Népszabadság, és portálunk is foglalkozott vele, hogy a Fidesz által többszázmilliós bevételhez juttatott cég, a közműcégek számlázásának auditálását végző Hunguard Kft. 80 százalékos tulajdonosa egy offshore cégháló a Javelin Ltd.-vel a csúcsán. Ennek a hálónak végső állomása egy vagyonkezeléssel foglalkozó ciprusi ügyvéd, a Mossack Fonseca-botrányban is érintett Christos P.
Átlátható, mert azt mondtam!
Erre a nem is olyan rövid bevezetőre azért volt szükség, mert az Államháztartási törvényhez benyújtott módosító javaslat – ahogy a 444.hu kiszúrta – visszamenőleges hatállyal megengedi, hogy a magyar nagykövetségek offshore cégekkel kössenek szerződést. Ahogy a törvényjavaslat fogalmaz:
Az a külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel Magyarország külképviselete a külképviselet működtetése, üzemeltetése, fenntartása vagy feladatainak ellátása érdekében visszterhes – használati, bérleti, lakásbérleti, vállalkozási, közüzemi, közszolgáltatási, tervezési, kivitelezési, utazási, pénzügyi, folyószámla, betéti, biztosítási, fuvarozási, megbízási, szállítmányozási, adásvételi – szerződést köt, – a megkötött szerződés vonatkozásában – átlátható szervezetnek minősül.
Teccikérteni? Függetlenül attól, hogy valójában kik is a tulajdonosai – mondjuk – a Seychelles-szigetekre delegált magyar nagykövetséggel szerződő akármilyen ltd.-nek, arra azt mondja a Fidesz, hogy átlátható. Punktum. Akkor is, ha történetesen a helyi drogbáró, maffiavezér vagy egy nemzetközileg körözött tömeggyilkos az, csak nem deríthető ki. El tudjuk képzelni, milyen nemzetközi felháborodást okozhat, ha például kiderülne, hogy a ciprusi magyar nagykövetség egy olyan cégtől bérli a szolgálati autót, melynek tényleges tulajdonosa egy háborús bűnös?
A bevezetni kívánt rendelkezés egyébként ellentétes az Alaptörvény azon passzusával, mely szerint a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.
Kivéve a gyevi bíró
A törvényjavaslat inkoherenciájára is rávilágítanánk: az Államháztartási törvény értelmező rendelkezései szerint átlátható szervezetnek az minősül, ami a Nemzeti vagyonról szóló törvény szerint is átlátható (1. § 4.). Utóbbi pedig – többek közt – ezt a kritériumot fogalmazza meg (3. § (1) bek., 1.): átlátható az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek: […] tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető, […]
Vagyis az adóforintjainkból – elvileg – csak akkor fizethető ki egyetlen fillér is, ha az olyan cégnek megy, melyről bárki (többnyire tényfeltáró újságírók) számára lenyomozható, hogy abból nem Orbán közvetlen környezete vagy egy csendes-óceáni maffiafőnök gazdagodik. Az új fideszes agyrém szerint ez alól kivételek a nagykövetségek, ők fizethetnek a kajmán-szigeteki drogbárónak.
Mindezt visszamenőleges hatállyal, ugyanis a tervezet kimondja, az új szabályt a módosító törvény hatálybalépése napján hatályos visszterhes szerződések tekintetében is alkalmazni kell.
Gyanúnk mégsem az, hogy korábban egy nemzetközileg körözött bűnözővel vagy hasonlóan kétes figurával szerződtek a magyar követségek, és ezt akarják most legalizálni. Hiszen egy ilyen nemzetközi botrány most, fél évvel egy, a baloldal eltűnése miatt kiélezettnek tűnő választás előtt egyáltalán nem áll érdekében a Fidesznek. Sokkal inkább azt sejtjük – és itt visszautalnánk cikkünk bevezetőjére – hogy a kirendeltségek valamely Orbán-közeli oligarcha offshore cégének (mint láttuk, van jó pár) kifizetőhelyeként funkcionáltak, és ezt kívánják most fehérre mosni.
Frissítés: reagált a minisztérium
A KKM közleményben reagált, melyben azzal védekeznek, hogy a külképviseletek – ahogyan bármelyik másik intézmény – a működésükhöz szükséges alapszolgálatatásokra szerződéseket kötnek vállalkozásokkal (pl. energiaszolgáltatók, beszállítók, építkezési vállalkozók), de a szerződött partnerek tulajdonosi struktúrájának vizsgálatára a külképviseleteknek nincs lehetőségük.