Október 6: félárbócon a lobogó

A megemlékezésen ott volt Áder János köztársasági elnök, Simicskó István honvédelmi miniszter, Benkő Tibor vezérkari főnök, a diplomáciai testület több tagja, pártok, katonai és állami szervezetek képviselői, valamint a Honvédelmi Minisztérium "KatonaSuli" programjában részt vevő budapesti középiskolák és a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola diákjai és kísérőik.

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó Honvéd Díszzászlóalj végezte el, a ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység is.

Az ünnepség végén a díszzászlóalj tiszteletadása mellett a Magyar takarodó hangjaira felolvasták a tizenhárom aradi vértanú,

Aulich Lajos,
Damjanich János,
Dessewffy Arisztid,
Kiss Ernő,
Knézich Károly,
Láhner (Lahner) György,
Lázár Vilmos,
Leiningen-Westerburg Károly,
Nagysándor József,
Poeltenberg Ernő,
Schweidel József,
Török Ignác
és Vécsey Károly

- nevét.

Jobbik: a Szabadság tér nem az oroszokról kapta a nevét, hanem az aradi vértanúkról

Novák Előd Jobbik-alelnök kedden kiadott közleményében úgy fogalmazott, "Farizeus az országgyűlési főhajtás az aradi vértanúk emlékére, ha nem akarnak tudomást venni arról, hogy a budapesti Szabadság tér és környéke helyén állt 100 évig az a II. József által építtetett tüzérlaktanya, melyet Pest Bastille-jának neveztek".

Mint írta, annak a területén végezték ki Magyarország első szabadon választott miniszterelnökét, Batthyány Lajost. Jelképesen felakasztották Kossuth Lajost, Táncsics Mihályt, Irányi Dánielt, és még sok magyar forradalmárt, szabadságharcost börtönöztek be vagy végeztek ki ott.

Az a tér az ő emlékükre kapta a Szabadság nevet, még a környező utcák is a magyar vértanúk nevét viselik. Ezért is elfogadhatatlan, hogy a „rendszerváltás” után 25 évvel még mindig ott állhat egy monumentális megszállási emlékmű, a kommunista önkényuralmi rendszer obeliszkje - jegyezte meg.

Sneider: '48 nélkül '56 is más lett volna

"Arad. Talán nincs is olyan tisztességes magyar ember, akinek e település neve hallatán ne azonnal a magyar szabadságharc mártírjai jutnának eszébe. Azok a mártírok, akikre évekig nemhogy emlékezni sem szabadott, de a nevüket is tilos volt kiejteni. Emléküket számos fohász őrzi, de mártíromságuk még Liszt Ferencet is megihlette, aki a kivégzett aradiak iránti fájdalom hatására megrendítő zongoraművet írt" - tette közzé Facebook-oldalán Sneider Tamás, az Országgyűlés és a Jobbik alelnöke.

Mint írta, nélkülük '56 sem pont az lenne ami, hiszen október 6. annyira meghatározta a közgondolkodást, hogy az egyetemisták 16 pontos követelésének egyike október 6-a nemzeti gyásznappá és tanítási szünetté nyilvánítását követelte. A legnagyobb tisztelettel őrizzük emléküket! - közölte az alelnök.