Az infláció az ellenzéket nem érinti, mert ők dollárban számolnak – fogalmazott szarkasztikusan Orbán Viktor a parlamentben egy azonnali kérdésre adott válaszában hétfőn. A kormánysajtóból az ellenzéket és a független sajtót érő, naponta többször megismételt vád mellett a mondatból azonban kiderül, hogy a magas hazai inflációnak egyik oka a miniszterelnök szerint is az, hogy a hazai fizetőeszköz a forint. Ami fölveti az euró hazai bevezetésének a dilemmáját.
A forintról szólva Zsiday Viktor, az ismert közgazdász a gazdasági folyamatokat elemezve tavaly év végén arról beszélt, hogy Magyarországnak nem sok értelme van megtartania. A szakember a gazdasági recessziótól és tartós inflációtól tartva kijelentette, hogy hazánknak mihamarabb érdemes volna belépni az euróövezetbe. A forintról úgy fogalmazott, hogy akkor érdemes saját devizát tartani, ha azt felelősen használjuk fel.
Ami az elmúlt 10 évben történt, különösen az elmúlt 1,5 év tapasztalata azt mutatja, hogy nem sok értelme van megtartani a forintot. Ebben az esetben én is azt mondanám, hogy inkább lépjünk be az euróövezetbe
– fogalmazott a közgazdász.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője tavaly év végén ugyancsak arról beszélt, hogy az euró bevezetésével kisebb lenne az infláció. Ha eurónk lenne, akkor nagy valószínűséggel kisebb lehetne az inflációnk mértéke – emelte ki, rámutatva arra, hogy míg a forintárfolyam 10 százalékonkénti változása a korábbi évtizedekben csak 1 százalékponttal növelte az inflációt, addig manapság a forintgyengülés átgyűrűző hatása 10 százalékonként akár 2-3 százalékpont is lehet. Németh Dávid szerint az euróhoz képest való 17-18 százalékos, utóbbi 1 éves forintgyengülés akár 3-4 százalékponttal is növelhette a hazai infláció mértékét. A maginfláció 19 százalék, ehelyett ebben az esetben 15 vagy 16 százalék lehetne. Ez alapján így is bőven az EU-s átlag feletti lenne.
A magyarok közel háromnegyede az euró bevezetésének pártján áll.
Az euró bevezetésével ma a lakosság túlnyomó többsége egyetért. Az Eurobarométer 2023 áprilisában készült felmérése szerint a magyarok 72 százaléka támogatja az euró bevezetését. A kutatás szerint azokban az uniós tagállamokban, amelyek még nem vezették be az eurót, a lakosság többsége (60%) úgy véli, hogy a közös valuta pozitív hatást gyakorolt az eurót már használó tagállamokra. A többség szerint továbbá az euró bevezetése pozitív következményekkel járna egyrészt a saját országára nézve (53%), másrészt személyesen a maga számára is (56%).
Összességében a válaszadók 58%-a támogatja az euró bevezetését a saját országában. A támogatás Magyarországon (72%) és Romániában (71%) a legerőteljesebb, majd Lengyelország (55%), Svédország (54%), Bulgária (49%) és Csehország (44%) következik. Románia kivételével valamennyi országban elmondható, hogy a válaszadók legalább fele tájékozottnak érzi magát az euróval kapcsolatban, és 83%-uk nyilatkozott úgy, hogy már használt euróbankjegyeket vagy -érméket.
A közös fizetőeszközt ellenzők aránya évről-évre csökken, vette észre a 444. Az Eurobarométer adatai szerint a magyar válaszadók 25 százaléka utasítja el az eurót. 62 százalék szerint pozitív hatással, illetve 68 százalék szerint drágulással járna a bevezetése. Azzal, hogy az euró bevezetésével az ország elveszti identitásának egy részét, a válaszadók 26 százaléka értett csak egyet. A magyarok
• 41 százaléka azonnal bevezetné az eurót,
• 35 százaléka még várna,
• 13 százaléka addig húzná, amíg csak lehet,
• 9 százalék pedig soha nem cserélné le a forintot.
(Címlapkép: Pixabay)