Nem tudnak bennünket pénzügyileg megzsarolni ezekben a kérdésekben, mert ezek fontosabb kérdések, mint a pénz

- jelentette ki Orbán Viktor az LMBTQ és a migráció kapcsán a Kossuth rádióban csütörtökön, idén először.

Orbán Viktor szerint erről fog szólni a júniusi EP-választás

A miniszterelnök azt fejtegette: Brüsszelt leginkább a francia királyi udvarhoz tartja hasonlatosnak, ahol lehet "bájologni", és ahol egy külön nyelvet találnak ki, amin értekezni lehet a valóságról. Szavai szerint amikor jön a választás, akkor előbb-utóbb szóba kell állni az emberekkel, akik nem értik azt a "brüsszeli tolvajnyelvet", amin zajlik az európai politika. El kell kezdeni világosan, érthetően és egyenesen fogalmazni - húzta alá. Ez történt az Európai Parlamentben is, ahol minden képviselő küzd az újraválasztásáért, és Ursula von der Leyen elnöknek is vannak ambíciói - jegyezte meg, kiemelve: elő kell jönni a farbával, "az elkenős, okoskodós, ravaszkodós beszéd" szép lassan eltűnik és jön az egyenes, direkt, demokratikus beszéd és meg kell mondani, ki mit akar.

Úgy véli, a bizottsági elnök sem tudta ezt elkerülni, meg kellett mondania, mi a baj a magyarokkal, miért nem adják oda azt a pénzt, ami jár. Végre világosan, egyenesen elmondta, hogy az uniós pénzeket két okból nem adják oda a magyaroknak: szerinte azért, mert nem engedik be a migránsokat és nem engedik be az LMBTQ-aktivistákat a gyermekeik közé. Orbán szerint azt akarják elérni minden eszközzel - beleértve a pénzügyi nyomást is -, hogy ezeket a törvényeket Magyarország változtassa meg, de ez nem fog menni.

Az EP-választás is ezekről a kérdésekről fog szólni: a migrációról, a családjainkról és a háborúról

- értékelt a miniszterelnök.

Arról is beszélt, hogy a nemrégiben lezárult nemzeti konzultáció azt bizonyítja, hogy továbbra is erős ország, erős nemzet vagyunk, az üzenetet pedig meg fogják hallani Brüsszelben.

Míg a magyar nemzeti összetartozás ezer, addig a nyugat-európai egy-kétszáz évre tekint vissza. Mivel nincsenek körülöttünk rokonaink, az összetartozás, az életösztönök, a "mély nemzeti gondolatok Magyarországon nagyon erősek", és ezt bizonyítja a nemzeti konzultáció is, amelyet másfél milliónál több ember töltött ki, "mivel úgy gondolták, hogy az ország szempontjából fontos" - fejtette ki Orbán Viktor.

Orbán szerint a magyar gazdaság uniós pénzek nélkül is válságálló

A miniszterelnök optimistán azt valószínűsítette, hogy a 2023-as nehéz év után idén egy könnyebb, jobb év elé nézünk. Felidézte: tavaly meg kellett küzdeni a koronavírus-járvány és a háború hatásaival, "az energiaárak fölrepültek az égbe, az infláció a felhőkben volt".

Meggyötört bennünket a 2023-as év, de ezen túljutottunk, megoldottuk, egy könnyebb, egy jobb év elé nézünk

- ismételte el, hozzáfűzve, az, hogy ezt együtt oldottuk meg, nem egyéni menekülőpályákat találtak a magyarok, ez megerősíti szerintem a képességét a magyaroknak arra, hogy egyre jobb és jobb teljesítményt nyújtsanak a világgazdasági versenyben is. Ez tehát emeli az ország életminőségét és sikeres nemzetté tesz bennünket - fogalmazott.

Úgy látja, erre szükségünk is van, hiszen "a 20. század nem éppen a magyarok sikereitől volt hangos". Ugyanakkor arra is kitért, a magyar emberek 2023-ban bebizonyították, hogy a magyar gazdaság európai uniós pénzek nélkül is válságálló, a legnehezebb periódusokon is túl tud jutni. Hangsúlyozta: amikor leginkább kellett volna az uniós pénz - a koronavírus-járvány után vagy az energiaárak növekedésének időszakában -, akkor nem jött, ennek ellenére Magyarország mind a két válságot megoldotta.

Orbán úgy értékelt, szerinte jó, ha van európai uniós pénz, de a magyar gazdaság méreteihez képest ez nem egy nagy összeg, inkább csak "gyorsít bennünket".

Példaként a tanárok béremelési programját hozta, amelyet uniós forrásokkal a tervezett 6 év helyett 3 év alatt végre tudnak hajtani. Bízott abban, hogy a hároméves béremelési program végén várható 700-800 ezer forintos fizetéssel, és a jelentősebb, 50 napos pihenési lehetőséggel a tanári pálya már elég vonzó lehet. Reményét fejezte ki, hogy ezzel a szakmában meg tudják változtatni a felborult egyensúlyt is a férfi és a női tanárok között, és egyre több férfi találja vonzónak a pedagóguspályát és érzi úgy, hogy el tudja tartani a családját ebből.

A gazdasági növekedést Nagy Mártonnak meg kell oldania

A miniszterelnök szerint az inflációt is sikerült letörni uniós segítség nélkül 25 százalékról 6 százalék környékére, és 2024-ben a gazdasági növekedés tekintetében is "szép jövő előtt állunk", európai összevetésben is az "élbolyban leszünk".

Értékelése szerint az infláció visszaemelkedésének veszélye Magyarországon minimális,

inkább azt tartja kérdésesnek, hogy az elgondolt ütemben tudják-e növelni a gazdaság teljesítményét és a jegybank képes lesz-e a maga által elgondolt ütemben csökkenteni a kamatokat.

A növekedés kell, hogy legyen a közös célja a jegybanknak és a kormánynak, segíteni kell, hogy a vállalkozók beruházzanak, fejlesszenek, munkahelyeket hozzanak létre - mondta, hozzátéve, ehhez kellenek az alacsonyabb hitelkamatok is, amit a forint védelmét figyelembe véve a jegybank szerinte garantálni tud erre az évre.

Jelezte: a gazdasági növekedés felelőse Nagy Márton gazdasági miniszter. "Ezt neki meg kell oldania" - hangsúlyozta. A kormányfő megerősítette: idén is meg fogják kapni a nyugdíjasok a szokott rendben a 13. havi nyugdíjat. Majd azt mondta: minden évben "komoly beszélgetés" a pénzügyminiszterrel, hogy biztosan ki tudja-e fizetni a 13. havi nyugdíjat egy összegben, úgy, ahogy várják a nyugdíjasok. Elmondta, idén már ez a beszélgetés megvolt, így biztosan mondhatja, hogy az idei évben is meg fogják azt kapni a nyugdíjasok a szokott rendben.

Orbán Viktor intenzív, diplomáciai szempontból sűrű évre számít 2024-ben.

Ehhez hozzáfűzte, megkezdték az előkészítését "annak a hosszú menetelésnek", hogy július 1-jétől az év végéig Magyarország adja az Európai Tanács soros elnökségét.

Szinte minden vitát megoldottak Ficóval

A kormányfő kiemelkedő eseményként értékelte Robert Fico szlovák miniszterelnök keddi budapesti látogatását. Robert Ficót negyedszer választották meg, és 33 kétoldalú találkozója volt már vele - idézte fel. Örül, hogy egy "régi harcos visszatér", akivel már dolgozott együtt, mert egy régi harcossal mindig könnyebb, mint egy új partnerrel, bár az új sem rossz, mert abból is kijöhet valami nagyszerű, az új román miniszterelnökkel történő együttműködés is komoly lehetőséget tartogat a kétoldalú kapcsolatok javításában - fogalmazott.

Orbán Viktor arról is szólt, Robert Ficóval sok vitája volt korábban, de azokat szinte kivétel nélkül megoldották, "mára lényegében csak pozitív elemei maradtak a szlovák-magyar kapcsolatoknak". Régen volt ilyen - jegyezte meg. Kitért arra, hogy a szlovák-magyar határon több mint tíz év alatt tizenegynéhányról negyvenre növelték a határátkelők számát. Abban szlovák-magyar egyetértés van, hogy a határmenti élet egy speciális élethelyzet. Ha a határ elválaszt, az rossz, ha összeköt, az jó, ezért most létrehoztak egy munkacsoportot, amely kidolgoz egy javaslatcsomagot a határ mentén élők életminőségének további javítására - közölte.

"Jó évkezdet volt, aligha kaphattunk volna biztatóbb vendégeket, mint a szlovák miniszterelnök"

- fogalmazott a kormányfő.

A vietnámi miniszterelnök csütörtöki budapesti látogatásáról azt mondta, az ázsiai országok felemelkedése nem átmeneti jelenség, a Nyugatnak meg kell értenie, hogy nem egyedül diktálja a gazdasági játékszabályokat.

Orbán szólt arról, hogy elemzések a leggyorsabban fejlődő tíz ország közé teszik a százmilliós lélekszámú Vietnámot, amellyel Magyarországnak régre visszanyúló kapcsolatai vannak. Hozzátette: a két ország között jól alakul az együttműködés; az ázsiaiak ügyesek a kereskedelemben, ezért ők többet nyernek a kereskedéssel, s most azon dolgoznak, hogy a kereskedést kiegészítsék beruházásokkal, mert óriási tőke halmozódott fel Vietnámban és a magyar kormány szeretné, ha beruháznának Magyarországon. Közölte azt is, hogy jövő héten a moldáv miniszterelnök látogat majd hazánkba.

(Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió stúdiójában 2023. december 1-jén. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)