Az Országgyűlés keddi ülésén érdekes "békevita" zajlott le a napirend előtti felszólalásokat követően. Ismert, a Fidesz-KDNP egy sajátos békenyilatkozatot nyújtott be a parlament elé, amelynek a lényege a szokásos: ha azt nem szavazzák meg az ellenzéki pártok, háborúpártiak lesznek, ha viszont megszavazzák, az orosz-ukrán háború fideszes/Kreml-barát narratíváját fogadnák el.
Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető mint a békenyilatkozat beterjesztője azt mondta: szerinte sehol a világon nem látni a béke óhaját, belátható távolságba került a világháború. Ebből a konfliktusból senki nem jöhet ki győztesként, csak vesztesek. Minél későbbre tolódik a béke, annál nagyobb lesz a pusztítás, ennek nem az a feltétele, hogy fegyvereket és katonákat küldünk a frontra. Egy hajszál választ el minket, hogy európai katonákat küldjenek, és egy hajszál, hogy mi is a fronton találjuk magunkat – hangoztatta.
A külhoni magyarokról szót ejtve elmondta, hogy másokat nem érdekli a sorsuk, és hogy most ők is a háború áldozatai lesznek, és a kárpátaljai magyar szülők hiába várják haza a gyermekeiket. A háborúnak csak békével lesz vége, nem szankciókkal és nem Leopard harckocsikkal – jelezte.
Politikai választ kell adni, világos sarokpontokat rögzítve, a politikai vitákban is felhasználható – mondta, leszögezve:
Ebben a háborúban nem szurkolunk senkinek, bele sem kell menni, hogy ki nyerheti meg, a háborúpártiak érdeke, hogy valahogy belesodorják a fegyverszállításokba a békepártiakat.
Sztáray Péter András államtitkár elmondta, hogy a kormány elítéli az orosz agressziót, és a támadásokat Ukrajna ellen, de nem akarnak halálos fegyvereket szállítani. 2022 a háború éve volt, de bízzunk benne, hogy 2023 a béke és az újjáépítés éve lesz. Nem tudtuk támogatni az ukrán katonai missziót sem. Közölte, minél tovább húzzák a magyar kisebbség jogainak visszaállítását, annál nehezebb lesz nekünk támogatni Ukrajnát. Leszögezte, jelenleg nem tudják támogatni, hogy Ukrajna NATO-tag legyen.
A vezérszónoki felszólalások sorát indító Zsigmond Barna Pál (Fidesz) azzal kezdte, hogy Oroszország megszegte a nemzetközi megállapodásokat. Szintén azt húzta alá, hogy a háború nyomán a szankciók súlyos hatást mérnek a gazdaságra, az ukrajnai veszteségek és károk óriásiak. Így a béketárgyalások mellett szólt. Kijelentette, a kárpátaljaiak jogai mellett is kiállnak. A konfliktusban a diplomáciai megoldást sürgetik. A békenyilatkozat szavai szerint egyértelműen kiáll a magyar NATO-tagság mellett, ugyanakkor a katonai beavatkozás ellen szólt.
Életeket menteni csak tűzszünettel lehet
– emelte ki.
Arató Gergely elmondta, abban egyetértés van, hogy békét szeretnének. A DK-s vezérszónok szerint a tartós és igazságos békének egyetlen feltétele, hogy az oroszok vonuljanak ki a megszállt területekről. Ha a külügyminiszter ezt nem tudja elintézni, akkor ki kell állnunk a szövetségeseink mellett, ez a magyar nemzeti érdek – érvelt. Azt javasolta a kormánypártiaknak, hogy tanulmányozzák a svéd és finn viszonyokat, majd szégyenletesnek nevezte a NATO-csatlakozásuk késleltetését, ez szerinte az orosz érdekek kiszolgálása. Szerinte az Ukrajnával való jó viszony biztosíthatná a kárpátaljaiak érdekeit is. Rámutatott, az infláció az Orbán-kormány felelőssége, nem a szankcióké.
Simicskó István, a KDNP vezérszónoka a javaslat elfogadása mellett szólalt fel, és erre szólította fel a parlamentet is. A képviselő arról beszélt, hogy több mint egy éve tart a háború, de a „háborús héják” szerinte a béke ellen vannak. Nem részletezte, hogy kikről beszélt. Elsődlegesnek nevezte a tűzszünetet, amit a tárgyalás követhet. Fontosnak nevezte, hogy Oroszország az agresszor, és Ukrajna védekezése jogos, majd kitért a kárpátaljai magyarokra is. Ezt azzal egészítette ki, hogy az ukrán társadalom is vegyes, orosz, ukrán és más nemzetiségek élnek együtt, ami tovább nehezítheti a helyzetet.
Fontos, hogy nyugodtak és higgadtak maradjunk. Tudom, hogy nehéz visszavetni azt a gyűlöletet, amit a háború vált ki, de muszáj a békét megteremteni – tette hozzá Simicskó.
Az erősen propaganda jellegű felszólalást csak Jakab István bakija tette emlékezetessé, amikor az országgyűlés alelnöke Molnár Zsoltnak adta meg a szót, de MSZP helyett, MSZMP-t mondott, amit aztán némi közröhej után gyorsan javított.
Molnár Zsolt hozzászólásában jelezte, szerinte pártpolitikai célokat szolgál a kormányzati békenyilatkozat, ugyanakkor visszautasította, hogy az ellenzék „háborúpárti” lenne. Az MSZP-s képviselő az ENSZ-nyilatkozat beépítését javasolta a kormánypártoknak.
Lukács László György, a Jobbik-Konzervatívok vezérszónoka leszögezte: minden jóérzésű ember, így a Jobbik-Konzervatívok is békét szeretnének, hiszen elfogadhatatlan az orosz agresszió, és a magyarok számára különösen fájó veszteség, ami Kárpátalján történik. Azonban hangsúlyozta,
Nincs benne semmi konkrétum, ami a Vatikán által is lehetségesnek nevezett igazságos béke alapját képezné. Ez nem egyezik azzal az igazságos békével, amit a KDNP említett, mert igazságos béke nincs, amíg az orosz csapatok nem vonulnak ki Ukrajna területéről.
Ki kell mondani, hogy ruszkik haza! Amíg ezt nem mondjuk, ki akkor az Orbán-rezsim által képviselt béke az akasztófák és a jeltelen sírok békéje lenne.
A jobbikos hozzászóló kitért Orbán Viktor kettős beszédére amikor minden szankciót megszavaztak és közben EU-ellenes politikát folytat.
Új vasfüggöny ereszkedik le Európára és mindannyiunk érdeke, hogy ha leereszkedik újra a vasfüggöny, akkor ne a keleti oldalon találjuk megint magunkat – emelte ki.
Végül azt mondta, a Jobbik-Konzervatívok az ENSZ-nyilatkozat alapján módosítókat nyújtott be, hogy a nyilatkozat valóban szolgája a békét.
Toroczkai László, a Mi Hazánk felszólalója szerint a háború nem egy éve kezdődött, hanem 2013-ban a „majdani események” során. Erre tért ki felszólalásában, amikor az Európai Bizottságot amerikai érdekek kiszolgálásával vádolta. Szerinte fontos részlet még, hogy kik robbanthatták fel az Északi Áramlat gázvezetéket, ami az energiaválságot vetítette előre.
A finn-svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban a Fidesz felé is kitért. Arról beszélt, hogy a kormánypártok is megosztottak a kérdésben, de a Mi Hazánk jelezte, nem támogatja a csatlakozást, mert az szerinte nem szolgálja a békét. Végül jelezte, a kijevi rezsim régóta magyarellenes és a kormánynak sokkal határozottabban kellene kiállni az ott élő magyarság érdekeiért. Toroczkai azzal zárta hozzászólását, hogy szerinte
a béke érdekében Ukrajnának le kell mondani területeinek egy részéről.
Szabó Tímea szerint a fideszes „álbékejavaslat” nem szolgálja a békét. A Párbeszéd politikusa is hangsúlyozta a béke fontosságát, de azt is közölte, a békejavaslatnak tartalmaznia kell az oroszok kivonulását. Szintén arra hívta fel a figyelmet, Orbán szerinte orosz érdekek mentén azon dolgozik, hogy Magyarország kilépjen az EU-ból.
Kanász-Nagy Máté energiapolitikai szempontból vizsgálta a háborút. Ugyanis szerint egyértelművé vált, hogy a fosszilis energiahordozók használata a vége felé közelít. Ezért is nevezte gyalázatosnak, hogy a kormány éppen az energiafüggőség nyomán ragaszkodnak az orosz energiához. Ugyanezt az orosz energiafüggőséget emelte ki az atomenergia nyomán amikor a Paks 2 beruházást említette kiegészítve a debreceni akkumulátorgyárnak szállított energia nagyságával. Végül szintén a béke óhaját fejezte ki, de nem a kormányzati előterjesztés alapján.
Végül jobbikos EP-képviselőként Gyöngyösi Márton is felszólalt. A Jobbik elnöke hozzászólva a vitához kiemelte, a magyarok Szent István, a '48-as szabadságharc és az '56-os forradalom ezeréves útjának örökösei és őrzői. Elmondta, '56 kapcsán tisztában vannak azzal a magyarok, milyen parittyával és Molotov-koktélokkal harcolni az oroszok ellen, miközben Ukrajnában az ezernyi barikád jelzi, hogy a végsőkig harcolnak az agresszor ellen. Arról is beszélt, hogy az orosz támadás minden NATO- és EU-tagnak is szólt: nem vagytok többé biztonságban. Gyöngyösi Márton közölte,
mindenki békét szeretne, de a magyarok tudják, nem minden béke valódi béke.
Felidézte, 1956-ban is békét szerettek volna, de nem meghunyászkodásra, magalkuvásra alapuló békét, hanem a szabadságon alapulót. De akkor november 4-e, az oroszok békéjét kaptuk, amit a rendszerváltás után csak a „békepárti elvtársak” díjaztak. De ma már tudni, kik voltak a gyilkosok és kik voltak az áldozatok. Fontosnak nevezte, hogy Európa és a szabadság békéjét akarjuk, de mindannyiunk számára egyértelművé kell tenni, hogy kik az agresszív gyilkosok, és kik a hazájukat védő hősök. De nem állhatunk a gyilkosok mellé – fogalmazott.
Arról is beszélt, hogy a Vatikán szintén igazságos békét akar, míg Orbán zászlaján csak ennyi áll: „Békét!”. Az igazságos béke azt jelentené, hogy az oroszok kivonulnak Ukrajna területéről – szögezte le Gyöngyösi, aki szerint elvesztette hazánk az utolsó szövetségesét, a Vatikánt is.
– hangsúlyozta a konzervatív pártelnök, arra hivatkozva, hogy az orosz külügyminisztérium már 2021. december 15-én bejelentette, igényt tart a poszt szovjet- és a poszt szocialista országokra is.
A kárpátaljai magyarság kapcsán pedig elmondta, tartozunk nekik annyival, hogy ne az orosz narratívát visszhangozzuk. „Az Önök javaslata, ez Putyin békéje” – szögezte le. A kormánypárti beadványáról közölte, ez a békejavaslat nem a magyarok érdeke, ez egyedül Moszkva és Putyin érdeke, és még jobban eltaszít Európa érdekeitől, elszigetelik a hazánkat, amely a biztonságunkat garantálja. Gyöngyösi Márton szerint a javaslattal a Huxitot készítik elő, hogy a világvégéig uralkodhassanak hazánkban. Vazallus államot akarnak létrehozni Putyin támogatásával – húzta alá a jobbikos EP-képviselő. Felszólalását a „Ruszkik, haza!” szlogennel zárta, majd felmutatta a lyukas zászlót.