A CIA 470 ezer anyagot hozott nyilvánosságra az al-Kaidáról és annak egykori vezetőjéről, amelyek között szerepel a naplója is – írja a Guardian. Ezek között van 18 ezer dokumentum, 79 ezer hang- és képfájl, valamint több mint 10 ezer videó. A feljegyzéseket és az elektronikus tárolókat a 2011-es rajtaütéskor hozták el amerikai kommandósok az abbottabadi házból. A CIA szeretné, hogy a közvélemény jobban megismerje az al-Kaidát és bin Ladent.
CIA on Twitter
Today we released nearly 470,000 files recovered in 2011 raid on Usama Bin Ladin's compound in Abbottabad, Pakistan. https://t.co/QZcoAu3uEw
Hamar kiábrándult
Oszama bin Laden 13 éves korában járt először Nyugat-Európában egy kezelés miatt, de később még visszatért. 14 éves korában 10 hetet töltött Oxfordban, ahol angolt tanult. Stratford-upon-Avonben többször meglátogatta William Shakespeare otthonát, elmondása szerint itt már úgy érezte, hogy nem szimpatizál a nyugati kultúrával, mert az morálisan nagyon laza, a brit társadalom pedig túlságosan különbözik a szaúditól. Azt ő is hozzáteszi, hogy ezek egy gyerek megfigyelései, tehát nem pontos társadalomrajz.
„Minden vasárnap meglátogattuk Shakespeare házát. Nem nyűgözött le, láttam, hogy különbözik a mi társadalmunktól. Ez egy erkölcsileg laza társadalom”
- fogalmazott a későbbi terroristavezér, bár a naplót valószínűleg nem csak ő, hanem fia, Khalid is írta.
A számítógépén megtalálták másik fia, Hamza bin Laden esküvői videóját, egy amerikai túsz lefejezését, de amerikai mozifilmeket is. Kézikönyve volt a gerilla hadviselésről, három róla szóló dokumentumfilmet, valamint a Tom és Jerry néhány részét is tárolta.
Leveleket és hangfájlokat is nyilvánosságra hoztak, melyekből kiderült, hogy az al-Kaida hogyan akarta kihasználni az arab tavasz eseményeit, de az igazi álma valószínűleg az lehetett, hogy egy nagy háború, majd az azt követő béke után egyesülnek (vagy erős szövetségre lépnek) a muzulmán országok. Bin Laden sokat dolgozott azon, hogy a muszlimok között pozitívabb irányba befolyásolja a szervezetéről kialakult képet.
Az is kiderült, hogy már gyerekként radikalizálódott, de akkor vált igazán elkötelezetté, amikor 1981 körül önkéntesen szervezett külföldi harcosokat a szovjet megszállás ellen Afganisztánban.
A dokumentumokból világossá válhat, hogy miért nem szimpatizál egymással az Iszlám Állam és az al-Kaida. Stratégiai és vallási nézeteltérések már a kezdetektől vannak köztük. A videók között fellelhetőek bin Laden beszédei és rengeteg dzsihadista propagandaanyag.
2011 óta ez már a negyedik alkalom, hogy nyilvánosságra hoznak bin Ladenhez köthető dokumentumokat, de több részlet továbbra is titkosítás alatt áll a nemzetbiztonsági szempontok miatt. Olyan anyagokat is visszatartanak, amik pornográf tartalmakat rejtenek vagy szerzői jogi védelem alatt állnak, ezek főleg filmek. Itt a CIA fel is sorol néhány példát a Batmantől kezdve a Jégkorszakon át a Resident Evilig számos dokumentumfilmmel együtt.
Értelmezés
A Long War Journal már évek óta azért lobbizik, hogy hozzák nyilvánosságra az összes visszatartott dokumentumot. A CIA-től előzetesen kaptak egy összefoglalót a terrorizmus szempontjából relevánsabb információkról, mert 470 ezer fájl átfésülése nem túl egyszerű feladat.
Értelmező cikkükben kiemelik, hogy az al-Kaida túlélte a háború 16 évét, de bin Laden szándékai ellenére sem tudott több olyan merényletet végrehajtani, mint 9/11 volt. Régiós szinten viszont még így is sikeresen növekedtek, főleg Nyugat-Afrikában és Dél-Ázsiában szereztek újabb támogatókat.
A terrorszervezet 2011 után is megpróbálta kihasználni a bin Laden márkanevet, ezért több üzenetet is Hamza bin Laden (Oszama fia) juttatott el a követőkhöz.
Az is kiderült, hogy bin Laden sokkal nagyobb birodalmat irányított, mint hitték, és utolsó hónapjaiban is aktív volt, pedig sokan azt gyanították, hogy teljesen visszavonultan él. Az al-Kaida tevékenységét ő irányította az Arab-félszigeten (al-Qaeda in the Arabian Peninsula - AQAP), Maghrebben (ez Észak-Afrika összefoglaló neve, az arab világ nyugatja, al-Qaeda in the Islamic Maghreb - AQIM) és Szomáliában, az al-Shabaabon keresztül, de a pakisztáni tálibokkal is kapcsolatban állt.
Sok belső konfliktus volt az al-Kaidában, nem mindenki követte kritikátlanul Oszamát. A terroristavezér ismerni akarta az Egyesült Államok afganisztáni és iraki stratégiáját, ezért még Bob Woodward 2010-es könyvéből (Bob Woodward: Obama háborúi) is fordíttatott le, hogy jobban értse az Obama-adminisztráció elképzeléseit.
Irán
Nyilvánosságra került egy 19 oldalas dokumentum is, amiben egy magas rangú dzsihadista értékeli a terroristacsoport Iránnal való kapcsolatát. Ezek alapján Teherán pénzt és fegyvereket ajánlott a harcosoknak, valamint kiképzéseket a Hezbollah táboraiban Libanonban, Szaúd-Arábiában és az Öböl-államokban. Irán menedéket is nyújthatott terroristáknak, amikor szükségük volt rá.
Ennek ellenére az al-Kaida néhány tagja megszegte Teherán feltételeit, ezért Irán lecsapott a szunnita dzsihadisták bizonyos hálózataira. Bin Laden veszélyesnek tartotta az iráni befolyást a Közel-Keleten, de csak óvatosan szállt szembe velük, azt viszont elismerte, hogy sok segítséget kaptak onnan.
Részletesen tárgyalják bin Laden pakisztáni hálózatát is, de itt még a dokumentumok további feldolgozására lesz szükség. Az biztos, hogy a központi vezetés nem támogatta az al-Kaidát, ezért a csoport az ország északi részén azon dolgozott, hogy fellázadjanak a pakisztáni erők ellen. Egyelőre Iszlámábád felelőssége sem zárható ki teljesen a terrorakciók létrejöttében. Könnyen lehet, hogy a katonai- és hírszerző apparátus bizonyos személyei kokettáltak a terroristákkal.
A CIA oldalán fellelhetőek a dokumentumok, de eredeti, arab nyelven.