A cikk feltöltése pillanatában a Facebookon Orbán Viktor a legnépszerűbb magyar politikus 557.807 kedvelővel.
Ebben aligha van bármi meglepő, mint ahogyan az sem furcsa, hogy a második helyen Vona Gábor áll, neki 444.880 lájk van a neve mellett.
A képzeletbeli Zuckerberg-dobogó harmadik fokán Gyurcsány Ferenc áll 153.841 kedvelővel.
Őket már csak olyan vezető politikusok (társelnökök, miniszterelnök-jelöltek) követik, akiknek lájkszáma ötszámjegyű.
Szél Bernadett 55.177-en, társelnökét, elnöktársát, Hadházy Ákost 26.986-an lájkolják. Az MSZP elnöke, Molnár Gyula 19.783, miniszterelnök-jelöltje, Botka László pedig 52.451 kedvelést tudhat a neve mögött.
Ami nagyon feltűnő, hogy míg a Jobbik Magyarországért Mozgalom oldalát gyakorlatilag ugyanannyian (439.866) kedvelik, mint a párt elnökéét, Vona Gáborét, addig Orbán Viktort két és félszer annyian, mint a Fideszt (222.509), Gyurcsány Ferencet pedig kétszer többen, mint a Demokratikus Koalíciót (73.149).
Az LMP (75.836), illetve az MSZP (203.822) is több lájkkal bír, mint ezeknek a pártoknak bármelyik vezetője.
"A többi releváns párthoz képest a Fidesz esetében a legmeghatározóbb a vezérelvűség, tekintélytisztelet, aminek két fő forrása a politika perszonalizálódása és Orbán Viktor nimbusza a kormánypártok táborában. Túlzás lenne azt állítani, hogy nincs Fidesz Orbán nélkül, de egy Orbán nélküli Fidesz már egy másik Fidesz volna. Ő hazai viszonylatban egy megosztó, ugyanakkor - pártja szavazótáborának létszámát tekintve - rendkívüli mértékben támogatott politikus, és a nemzetközi porondon is számon tartott véleményvezér - számos külföldi követővel" - mondta el az Alfahírnek Kovács János.
Az Iránytű Intézet vezető elemzője hozzátette, hogy
az "Orbán-brand" ráadásul folyamatosan frissülő, újraértelmezett, az aktuális kül- és belpolitikai folyamatok által meghatározott dinamikával, míg a Fidesz - bármennyire is kihasználja a modern kampánytechnikákat, a közösségi média felületeket - mégiscsak egy "20. századi párt", vagyis szemléletmódjában, struktúrájában, üzeneteiben, állományában kevésbé adaptív, egyre kevéssé fiatalos és trendi.
Tovább értékelve a kormányfő és a Fidesz viszonyát a kommunikációs térben az elemző kitért rá, hogy Orbán egy vezérszerepben lévő politikus, míg a Fidesz egy néppárt, amiben - a politikai kommunikációs stratégiának megfelelően - gyakran egymásnak ellentmondó üzenetek is megfogalmazódnak.
Másrészt ami negatívumként értékelhető a jelenlegi kormányzásban, azt a kormánypártokkal szimpatizáló választók hajlamosabbak inkább a Fideszhez vagy a KDNP-hez kötni, semmint Orbán Viktor személyéhez.
Kovács János szerint a Demokratikus Koalíciót "Gyurcsány-pártként" is jellemezhetnénk, ami egyértelműen a partikularizmus pártja (rétegpárt, Gyurcsány Ferenc mellett kitartó, elidősödött szavazótáborral), ugyanakkor a párt genezisét, (informális) hatalmi struktúráját tekintve elmondhatjuk, hogy az elnöknek van pártja, nem pedig a pártnak elnöke.
Gyurcsány Ferenc az övéi között ma is egy sztár, számos lelkes követővel. Nincs DK Gyurcsány nélkül, és ez a Facebook-követők létszámán is meglátszik.
Az LMP-re vonatkozó kérdésünkre az Iránytű Intézet munkatársa úgy felelt, hogy
a párt a maga vezetői tekintélytől megtisztított, bázisdemokratikus modelljében, különösen Schiffer András háttérbe vonulásával inkább programra, társadalom- és világszemléletre, közös jövőképre épül, mintsem egy-egy vezető politikus (társelnök) karizmájára, s ez meglátszik a Facebook-követők számán is.
Tudatos brand-építéssel (mint anno a szocialistáknál Mesterházy Attila esetében) ez megváltoztatható.
Az jól látható, hogy az MSZP viszonylag értékelhető, bár nem túl acélos Facebook-támogatottságát sem tudja megközelíteni a párt egyetlen vezetője sem.
Kovács János ezt azzal magyarázta, hogy
az MSZP esetében hiányoznak a vezérszerepek, az utóbbi időszakban gyakori a vezetőváltás.
Utoljára Mesterházy Attila folytatott bizonyos értelemben sikeres személyes brand-építést, miközben igyekezte a pártot centralizálni, a platformok erejét letörni (emiatt gyakran érte az a vád, hogy Orbán Viktort másolja).
Ez a kísérlet a 2014-es választási kudarccal és a belső ellenzéke erejének következtében megbukott. Azóta az MSZP egy gyakran újracsomagolt, tartalmában régi és megkopott brand maradt (a virtuális térben is), míg Tóbiás József, Molnár Gyula vagy Botka László nem igazán tudott saját brand-et építeni (talán utóbbi jutott a legmesszebb, de közel sem elég messze ezen az úton).
"A Jobbik esetében a vezetői (pártelnöki, miniszterelnök-jelölti) tekintély mellett fontos tényező, hogy a párt a kormánypártokhoz képest sokkal inkább csapatnak, semmint seregnek tűnik a külső szemlélő számára (erős emberekkel, demokratikusabb döntési struktúrával, autonómabb szereplőkkel), és Vonától függetlenebb brand-et alkot, mint a Fidesz Orbán személyétől, politikai karakterétől"
- fejtette ki véleményét az elemző.
Másrészt - tette hozzá - a Jobbik, noha ma már szociológiai szempontból, a közvélemény-kutatások során nyert adatokat és a választási eredményeket szemlélve néppártnak tekinthető,
egy jól hálózatosodott, az online térben aktív és kifejezetten fiatalos rétegpártként futott fel, saját szubkultúrát, ellenkultúrát építve, ami magát a pártot is emelte, nem csak annak vezetőit.