Orbán Viktor március 13-án jelentette be, hogy a koronavírus-járvány miatt a digitális oktatás lép érvénybe. A bejelentés ugyan várható volt, de mivel a digitális oktatás hazai megszervezése legalább 6-8 éves késésben van, így meglehetősen felkészületlenül érte a pedagógusokat. Akik pénzt, időt, többletmunkát nem sajnálva próbálták a rendkívüli körülmények között átadni a tudást, leadni a tananyagot, és lebonyolítani az érettségi vizsgákat.
Azt tapasztaljuk, hogy boldogság van szerte a rendszerben
- Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár ezt nem sokkal a digitális átállás bevezetése után mondta. A boldogságot azonban könnyen lehet, hogy csak az államtitkár asztalán landolt hangulatjelentésekből lehetett megállapítani.
Az iskolák vezetői, a szakszervezetek és maguk a tanárok többsége is úgy fogalmazott, hogy a pedagógusok és a szülők együttműködése nélkül összeomlott volna az oktatási rendszer.
Az Emmi felől túl sok segítséget nem kaptak a tanintézmények, az államtitkárság viszont egyfajta direktívaként közvetítette az iskolák felé az elvárásokat. A legtöbb helyen azonban nem volt elég számítógép, kamera, megfelelő online eszközök, és főleg az ország keleti régiójában ezek a hiányosságok nagyon sok gyermeknél okoztak hátrányt a tanulásban.
A hagyományos tanár-diák szerep most háttérbe szorult
- mondta az Alfahírnek Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke május végén, amikor röviden értékelte a digitális oktatás tapasztalatait.
A pedagógus szakszervezet elnöke szerint ezt fel kellene használni a mostanra meglehetősen korszerűtlenné vált Nemzeti Alaptanterveben.
Ha az oktatásügy tovább erőlteti az egyébként is korszerűtlen Nemzeti Alaptanterv (NAT) eddigi gyakorlatát, akkor elszalasztják azt az esélyt, hogy ezt a digitális oktatásban megjelent robbanásszerű jártasság-növekedést, ezt mielőbb be kellene építeni az oktatásba
- hangsúlyozta Szűcs Tamás.
A PDSZ nemrég közzétett egy felmérést ezer tanár megkérdezésével. Ebből főleg az derült ki, hogy a kormányzati sikerpropaganda ellenére az Emmi alig vett részt a digitális munkarend megszervezésében és az egész inkább tűnt "karanténoktatásnak", mint digitális átállásnak. Ezzel párhuzamosan pedig a pedagógusok, szülők nagyon sok esetben saját pénzből finanszírozták az oktatást.
Ha csak házi feladatot küldünk a speciális oktatást igénylő gyerekeknek, az nem nevezhető digitális oktatásnak
- mondta az Alfahírnek Csordás Anett szakpedagógus, a Lépjünk, hogy léphessenek Közhasznú Egyesületet elnöke. Ezeknek a gyerekeknek az oktatása rendes körülmények között is jelentős kihívás pedagógusnak és szülőnek egyaránt.
Ráadásul a sajátos nevelési igényű spinális izomatrófia (SNI), illetve autizmus spektrumzavarral (SMA) diagnosztizált gyermekek 10 százaléka nem vehetett részt a távoktatásban. Egyébként ezen a területen is eszközhiánnyal küzdöttek az érintettek, de nem várva a kormányra, adományokból maguk szerezték be a szükséges felszerelést.