A legfrissebb OECD felmérés szerint jelentős mértékben elöregszik a pedagóguspálya Magyarországon. A jelentés szerint hazánkban az átlagéletkor közel 48 év. Nincs ez másként az óvodapedagógusok körében sem. A szakértők szerint öt éven belül nyugdíjba megy vagy elhagyja a pályát a szakmában dolgozók közel egyharmada.
Miközben a kormány szerint jelenleg 2400 fős tanárhiány van Magyarországon (szakértők szerint 4000), addig az óvodapedagógus pályán jelenleg közel 900 betöltetlen állás van. Nagyobb problémát jelent, hogy a jelenleg pályán lévők egyharmada nyugdíjba megy az elkövetkező esztendőkben, így pillanatok alatt az összeomlás szélére kerülhet a szakma.
Éppen ezért nem ritka manapság, amikor olyan álláshirdetéseket is olvasni már, ahol nem feltétlenül követelik meg a szakképzettséget, vagy a már nyugdíjba ment óvónőket kérik fel arra, hogy továbbra is dolgozzanak részmunkaidőben.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Szűcs Tamás szerint a legnagyobb probléma az, hogy az OECD felméréshez képest az elöregedés mértéke még rosszabb.
„Az igazság az, hogy a középiskolákban, szakképzésben tanító pedagógusoknak már ötven év feletti az átlagéletkora. Mivel rendkívül kevés a fiatal, félő, hogy utánpótlás hiányában a jelenleginél is súlyosabb pedagógushiány lesz az országban”
– fejezte ki aggodalmát Szűcs Tamás.
A PDSZ elnöke hozzátette: azzal, hogy a kormány el akarja törölni a rugalmas óvodakezdést és kötelezővé teszi központilag, az egyáltalán nem szerencsés, mert vannak olyan gyerekek, akiket még korai lenne, már 3 éves korban az óvodába küldeni.
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetén (is) mostantól nem az intézményvezető fog dönteni, hogy bekerülhet-e az adott intézménybe, hanem egy hivatal fog eljárni, de egyelőre nincs megnevezve a javaslatban, hogy ki és hogyan járhat el.
„Feltételezhető, hogy kevesebb információval fog rendelkezni az, aki dönteni fog ezen gyermekek sorsáról”
Egyre súlyosabb problémát okoz a pályaelhagyás is. Több fiatal is akad, aki mire elvégzi a szakmát inkább más munka mellett dönt. Szűcs Tamás szerint ennek elsődleges oka az alacsony bérek miatt van. Jelenleg egy gyakornok nettó havi 120 ezer forintot keres.
„A másik probléma pedig a romló körülmények: ebbe bele tartozik az innováció és az információ hiánya. Másfelől 10 évvel ezelőtt sokkal szabadabban nevelhetett/taníthatott egy pedagógus, mint ma”
– emelte ki Szűcs.
Az Eduline portál szerint több szakmai szervezetekhez is olyan információk jutottak el, miszerint a kormány tervezi a középfokú óvodapedagógus képzés visszaállítását, és szóba került az óvodapedagógus, illetve a csecsemő- és kisgyermeknevelői BA szak megszüntetése is.
A szakértők szerint a óvodapedagógus szakma leminősítése csak még nagyobb gondokat fog generálni, ráadásul nagyobb bajt okozhat, ha szakképzetlen fiatalok nevelik a gyermekeket.
Ismételten egy olyan eset körvonalazódik, ahol a kormányzat a szakmai szervezeteket semmibe véve, próbál elsietett megoldásokkal kezelni egy problémát. Sajnos egyelőre a minisztérium részéről senkinek nem jutott eszébe, hogyha nagyobb megbecsülés, szélesebb szabadság, illetve normális bérezéssel járna ez a hivatás akkor lehet, hogy többen választanak ismét a óvodapedagógiai-pályát.