A Fővárosi Statisztikai Évkönyv 1894-es adatai alapján 1845-ben Budán 42 124, Pesten 79 777 ember élt (összesen 121 901-en). Az 1850-es népszámlálás adatai szerint Budán már 58 533, Pesten 127 533 (összesen 186 066 ember) lakott.
Pest-Buda nemzetiségi összetételéről az első hivatalos adatok az 1850-es népszámlálásból valók. Megjegyezték: bár számolni kell azzal, hogy "az osztrák abszolutizmus a német nemzetiség jelenlétét a valóságosnál jóval jelentősebbnek mutatta", Pest-Buda magyar lakossága az 1800-as évek közepén ennek ellenére sem haladta meg az 50 százalékot.
Az összeállításból kiderül: a "legmagyarabb" városrész 1850-ben Terézváros volt (a kerület lakóinak 50,6 százaléka, azaz 17 071 ember volt magyar), a németség aránya pedig Józsefvárosban (58,9 százalék) és Ferencvárosban (60,2 százalék) volt a legmagasabb. A budai kerületek közül a legtöbb magyar a Várban élt (53,6 százalék), a németek pedig Újlak (91,5 százalék) és Országút (90,4 százalék) városrészekben voltak jelentős többségben.
A forradalom és szabadságharc eseményei 1848-1849 halálozási adatain is nyomot hagytak. A "legvéresebb" időszak 1849 tavasza és nyara volt: 1849 májusában Pest-Budán és Óbudán 1856-an, júniusban 2605-en, júliusban pedig 1604-en haltak meg.
A halandóság növekedéséhez Buda ostroma és Pest bombázása is hozzájárult, a halálozási statisztikát ugyanakkor a városban elhunyt sebesültek és a járványok áldozatai is növelték. Mivel a harctereken elhunytakat a tábori lelkészek anyakönyvezték, a tízezres nagyságrendű számú katonai halottakra vonatkozó adatokat ezek az összeírások nem tartalmazzák.
Az egyházi nyilvántartásokon alapuló Palugyay-féle összeírás szerint Pesten 1848-ban 7694 kézműves és 2000 kereskedő élt - tudatta a statisztikai hivatal. Egy 1854-es adatforrás szerint Pesten 11 266 iparos és 876 gyári munkás lakott, tehát körülbelül 12 000 ember (a város népességének mintegy 10 százaléka) számított az "iparosfélék" közé. A szolgálók száma Pest városában 1848-ban 8447 volt, és a női lakosság mintegy 16,7 százaléka dolgozott szolgálóként.
1849-ben Pesten 581, Budán 21 ügyvéd, Pesten 205, Budán pedig 45 orvos dolgozott.