A civilek már összefogtak a Pilismarótra tervezett sóderbánya ellen, most a parlamenti képviselők segítségét várják

A civilek már összefogtak a Pilismarótra tervezett sóderbánya ellen, most a parlamenti képviselők segítségét várják

A Dunakanyar kapujában, egy üdülőtelep mellé tervezett, mintegy 120 hektáros külszíni sóderbánya ötlete borzolja a kedélyeket Pilismaróton.

A helyiek csak tavaly nyáron, az utolsó pillanatban, az engedélyezési eljárások egy részének lezajlása után összehívott lakossági fórumon szembesültek a váci illetőségű, friss adatok szerint mindössze két fős GM-PRO Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft. tervezett beruházásával.

Arról fogalmuk sem volt, hogy már jóval korábban, egy zárt ülésen engedélyezték a bányát az üdülő melletti területen, illetve elindult a környezeti hatásvizsgálat a kormányhivatalnál. Sőt, májusban kiemelt fejlesztési területté is minősítették a Duna-parti területet.

A polgármester után az egész képviselő-testület lemondott

Az ügy akkora port kavart, hogy a helyiek petíciójuk után tüntetést is tartottak, aminek eredményeként nemcsak Pergel István Csaba, Pilismarót papíron független, de a Fidesz által támogatott polgármestere, hanem kisvártatva az egész képviselő-testület is lemondott. Mint megtudtuk, a falu helyzetéről és a további működésének mikéntjéről egyetlen közlemény sem jelent meg.

Pilismarót vezetés nélkül maradt: a beiskolázási segélyekről, a rászorulóknak kiadandó szociális tűzifáról semmi információ nem volt, ezért 2021. december 16-án Korcsák Gábor polgármester-jelölt levelet írt a Komárom-Esztergom Megyei (KEM) Kormányhivatal vezetőjének, hogy ezt a helyzetet oldják meg, hiszen ilyen esetben nekik kell kijelölni aláírásra jogosult személyt.

Tekintve, hogy a koronavírus-járvány miatt érvényben lévő veszélyhelyzeti szabályok nem tették lehetővé egy időközi választás kiírását, a helyi Szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) szerint végül a Pénzügyi, Településfejlesztési bizottság elnöke, a korábban szintén lemondott Bartal Achilles lett a falu megbízott vezetője.

Fontos kiemelni, hogy

a bánya környezetvédelmi engedélyét ugyan később visszavonta a Kormányhivatal, a cég azonban fellebbezett a határozat ellen, a közigazgatási per pedig még nem zárult le, így a bánya ügye továbbra is nyitva van.

Információink szerint a tárgyalást március 4-én tartották a Győri Törvényszéken, az ítélethozatalt elnapolták április 16-ra. A vészhelyzeti intézkedések miatt aztán mellőzték a tárgyalás megtartását, mivel a perben további eljárási cselekmény foganatosítása nem szükséges, így a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt majd.

A helyiekből szerveződött egyesület petíciót indított

A helyiekből szerveződött Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület (DUNAKÉKE) legfőbb célja megakadályozni, hogy szabad útja legyen a bányanyitásnak. A közérdekű adatok alapján még korábban bejelentést tettek a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal felé és az AJB-1078/2012. számon kiadott ombudsmani jelentésre hivatkozással segítséget kértek az Alapvető Jogok Biztosától is.

Az Egyesület idén március 22-én hivatalosan, írásban is megkereste a helyi Önkormányzatot és felajánlotta együttműködési szándékát.

Nemrégiben pedig nagyszabású kezdeményezést indítottak: petíciójuk lényege, hogy védett természeti területté nyilvánítsák a Dunakanyar tájegység Pilismaróti szakaszát.

Az együttműködési megállapodás tervezetre, illetve a védett természeti területté nyilvánítási javaslatra eddig még nem kaptak választ.

Az egyesület Facebook-oldalán arról ír, hogy „az Alaptörvény P) cikke szerint az állam és mindenki kötelessége a nemzet közös örökségébe tartozó természeti erőforrások és a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése”.

Pilismarót a 429/2020 (IX.14) Kormányrendelet szerint kiemelt turisztikai térségi besorolást kapott. A Pilismaróti-öböl pedig szerepel a Hungarikumok gyűjteménye természeti környezeti kategóriában.

A Dunakanyar kultúrtáj az UNESCO világörökségi várományos listáján is szerepel

A DUNAKÉKE eddig közel kétezer ember által szignózott petíciójában kiemeli, „Pilismarót a rendezett földekkel, a Pilismaróti Nagy-öböl – Megyei Értéktárban bejegyzett – vízfelületével, a mellette lévő akácos erdővel, valamint az őshonos fákkal beültetett Duna-parttal, szerves részét képezi a Dunakanyar kultúrtájnak”.

A páratlan látványt nyújtó terület szervesen kapcsolódik a Natura 2000 védelmet élvező Dunához, ráadásul védett fajok, növények (turbán liliom, farkasalma lepke, nagy szarvasbogár), madarak (gyurgyalag, parti fecske), valamint két régészeti lelőhely is megtalálható itt.

Amellett, hogy a Dunakanyar kultúrtáj az UNESCO világörökségi várományos listáján is szerepel, több nemzetközi egyezmény, illetve hazai törvény is kötelezővé teszi a kultúrtájak védelmét, így például a

  • „Granadai Egyezmény” (1990),
  • az Európai Területfejlesztési Perspektíva (1997),
  • valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 3/2018. (III.14.) Pilismarót önkormányzati rendelete a településkép védelméről.

Tartanak a természetkárosító beruházásoktól

Az általunk védelembe vételre javasolt terület olyan emberi tevékenység által alakított, természeti területet takar, amely az ember és a természet együttélését, a civilizáció és a természet kölcsönhatását reprezentálja

– fogalmaznak, hozzátéve, hogy „ez az ember által kialakított környezet szerves részét képezi a Dunakanyar kultúrtájnak, valamint Pilismarót település táji környezetének, településképének”.

A jövőben tervezett természetkárosító beruházások, a jelenleg is zajló engedély nélküli fakivágások, a kontrollálatlan építkezések, valamint a hulladék illegális lerakása ellen azért is tiltakoznak a helyiek, mivel – mint arra felhívták a figyelmet – a védettségre alkalmas természeti környezeten végzett emberi tevékenységek, így „a horgászat, a hajózás, a vízi sportok, a fürdőzés, a homokos területek megművelése, továbbá szőlő, gyümölcsök és egyéb haszonnövények termesztése évszázados múltra visszavezethetően a helyi kultúrtörténet és településtörténeti múlt, és ezzel a helyi identitástudat alapkövei, eszmei értékük felbecsülhetetlen”.

Kiemelik, hogy

az eltűnésük vagy megcsonkításuk a helyi emberi közösség létére nézve is súlyos veszteséget jelent.

A Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület Bartal Achilles Pilismarót Község Önkormányzat Képviselő-testület PÜB elnökének címzett levelében május 4-én kezdeményezte Pilismarót település táji környezetének országosan védett természeti területté való nyilvánítását.

Több helyről is segítséget kértek

Ügyük támogatását kérték még a fideszes Dr. Völner Pál államtitkártól, a választókerület országgyűlési képviselőjétől, Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkártól, Dr. Bándi Gyula Jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettestől, az LMP-s Schmuck Erzsébettől, valamint a Párbeszéd politikusától, Szabó Tímeától.

Az Egyesület ezenkívül javaslatot nyújtott be Pilismarót Önkormányzatához „a 11.sz. főút - Dunai út - Duna – Kemping által határolt területnek helyi jelentőségű védett természeti területté való nyilvánítására, Pilismarót település táji környezetének védelme, valamint a Dunakanyar, mint kultúrtáj természeti kincseinek megőrzése érdekében”.

A DUNAKÉKE minden követ meg fog mozgatni a bánya ellen

Nagyon bízunk benne, hogy ezzel a petícióval felfigyelnek Pilismarót helyzetére, és győz a józan ész, hiszen nem tehetjük tönkre környezetünket egyes emberek önös érdekeinek előtérbe helyezésével!

– fogalmazott az Alfahír érdeklődésére Korcsák Mónika, a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület elnöke, aki szerint ebben a helyzetben nem „csak” kétezer pilismaróti ember életkörülménye a tét, hanem több ezer emberé, hiszen a Dunakanyar települései egy egységet alkotnak, minden, ami itt történik kihatással van a többi településre is és az idelátogatókra, turistákra is.

Elmondta,

„amennyiben felállhat majd egy új képviselő-testület, azt reméljük, hogy a választásokon a lakosság részvételi aránya magas lesz, és többen leszünk ott azok, akik egy élhető, nehéziparmentes településen szeretnének élni”.

A DUNAKÉKE vezetője ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ha nem sikerülne, akkor az egyesület továbbra is tiltakozni fog és minden követ meg fog mozgatni nemcsak a bánya ellen, hanem minden olyan beruházás ellen, ami a természetes környezetük nagy fokú károsításával jár.

Megkerestük Nunkovics Tibort is, a térség jobbikos országgyűlési képviselőjét, aki lapunknak elmondta, hogy a maga részéről teljesen a bányanyitás ellen van, mivel az egészen elképesztő károkat okozna. Tudomása szerint ráadásul a cég mindössze hét embert foglalkoztatna.

Úgy véli,

a Dunakanyar kapujának számító páratlan szépségű területen a turizmust kellene fejleszteni, abba fektetni, nem pedig bányát építeni, ami ráadásul az üdülőterületet is érintené.

Mint kifejtette, már így is durva kamionforgalom terheli a környező településeket, Visegrádot és Esztergomot, a 11-es főút miatt. 

A Jobbik országgyűlési képviselője elmondta,

írásbeli kérdést nyújtott be Nagy István agrárminiszternek, mert szeretné megtudni, hajlandóak-e támogatni, hogy védett természeti területté való nyilvánítsák a Dunakanyar pilismaróti szakaszát.