Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke azonban a Világgazdaságnak arról panaszkodott, hogy Magyarországot mégsem lepik el az új vendégmunkások.
...egyelőre hiányzik a jó, vagyis vonzó országreklám, az érintettek még aligha tudják, hogy itt tárt karokkal várják őket
– mondta Koji a lapnak. Hozzátette: a magyarországi cégek teljesítménynövekedése leginkább a munkaerőhiányon múlik. Elmondása szerint a jelenlegi nettó 200-250 ezer forintos szakmunkásbéreket nettó 300 ezer forintra kellene növelni ahhoz, hogy a magyarok elvándorlása megálljon, tehát a gazdasági migráció a következő évtizedben biztosan nem fog megszűnni.
Úgy néz ki, egyelőre tehát marad a munkaerő-toborzás. Béremelés helyett egyszerűbb nálunknál is szegényebb országokból embereket behívni. Lengyelországban és Csehországban egyébként több tízezer ukrán és fehérorosz vendégmunkás dolgozik, ők is a kiáramoló a munkaerő helyére érkeztek, a nemzetközi példa tehát adott.
A gyarapodás határa a munkaerőhiány - Ha ez megy tovább, Magyarország kisebb és boldogtalanabb lesz
Magyarország gazdasági fejlődését nem csak a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány is hátráltatja. Ezt a látszólagos ellentmondást elsődlegesen azzal szokás feloldani, hogy a munkaerőtartalék képzettsége, képessége, átlagéletkora (!), illetve földrajzi eloszlása nem feltétlenül harmonizál a piaci igényekkel, amely magyarázat a laikusok számára is érhetővé teszi a paradoxont.