Az összes érintett szövetség közös közleményt adott ki, melynek lényegi mondanivalója a következő:
„A kormány intézkedése ellehetetleníti a piaci keretek között Magyarországon működő médiavállalatokat.”
A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei úgy látják, hogy ez a lépés megfosztja a hazai kommunikációs szakmát a növekedési lehetőségektől, de még az életben maradásukat is veszélyezteti. Ezzel szemben a nagy, globális cégek újabb versenyelőnyhöz jutnak.
A 2016-os reklámköltési adatokból kiderült, hogy az online hirdetési piacon kívül egyik kommunikációs csatorna sem tudott 9% feletti növekedést realizálni. Az adó mértékét már csak azért sem értik a szövetségek, mert több tanulmány is kimutatta, hogy a reklámköltések is komolyan hozzájárulnak az ország gazdaságához.
A szervezetek kiemelték, hogy a 9%-os reklámadó kigazdálkodhatatlan a magyar médiavállalatoknak, ez pedig elindíthat egy láncreakciót. Mesterséges áremelkedés jöhet, amit a hirdető vállalatok fognak kifizetni, ők pedig könnyen lehet, hogy átterhelik azt a fogyasztókra. A másik verzió az, ha nincsenek állami hirdetésből bevételei egy médiumnak, egyszerűen ellhetetlenül a működése.
Emellett gazdasági szempontból is érthetetlen a majdnem duplájára történő emelés, mert ez könnyen magas inflációt gerjeszthet, ez pedig elvileg ellentétes a kormány gazdaságpolitikai céljaival.
Az MRSZ és társszövetségei szakmai egyeztetésre kérik a kormányt, és magyarázatot követelnek az adóemelés miatt.
Alkotmánysértő is lehet
Polyák Gábor médiajogász, a 24.hu portálnak adott villáminterjút a kérdésben, melyben kifejtette, hogy az alkotmánnyal is ellentétes lehet ez a szabályozás.
„A mai magyar viszonyok közepette nem egyszerű, de a beadvánnyal el kellene elérni, hogy az Alkotmánybíróság kimondja, hogy az alaptörvény által garantált sokszínűséget, demokratikus közvéleményt sérti a reklámadó”